• nátha
    • Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

      Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

    • Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

      Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

    • Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

      Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

  • melanóma
    • Hány éves kortól ajánlott az anyajegyszűrés?

      Hány éves kortól ajánlott az anyajegyszűrés?

    • Egyszerű módszer a melanoma korai felismerésére

      Egyszerű módszer a melanoma korai felismerésére

    • Bőrrák megelőzés – praktikus tanácsok

      Bőrrák megelőzés – praktikus tanácsok

  • egynapos sebészet
    • Megduplázódott az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Megduplázódott az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Egynapos sebészetet adtak át Karácsony Gergelyék

      Egynapos sebészetet adtak át Karácsony Gergelyék

    • Új fejezet a műtétben, diagnosztikában Szabolcsban

      Új fejezet a műtétben, diagnosztikában Szabolcsban

Hogyan tanítsuk a szexet?

Egészségmagazin Forrás: Weborvos Szerző:

A dolgokat a nevükön kell nevezni, a kicsiket sem szabad gólyamesékkel traktálni - véli a szakértő.

Hiába nyitottabbak a szülők, hiába kevésbé prűd a társadalom, az anyukák, apukák és a pedagógusok többsége megdöbbenve szembesül azzal, hogy csemetéje, tanítványa egyre korábban kezdi a szexet.

Nemrégiben számoltak be a szakemberek az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) által készített, „Amit a fiatalok a szexről tudnak" elnevezésű kutatás eredményeiről, amelyben a tinédzserek párkapcsolati attitűdjeit mérte fel dr. Simich Rita, az OEFI életciklus osztályának vezetője. A kamaszokkal foglalkozó pszichológus, védőnő, és a felmérésben résztvevő kutató mind egyet értenek abban, hogy az egyre korábban, éretlenül kezdett szexuális életet nem csak a média generálja, hanem a felnőtt társadalom is felelős érte.

Dr. Forrai Judit, a Semmelweis Egyetem Népegészségtani Intézetének docense azt mondja, nagyon örült annak, hogy a felmérés rámutatott arra, a gyerekek tudják, hogy a szex csak akkor jó igazán, ha mögötte érzelmi töltés, szerelem van. Az iskolákban tartott szexuális felvilágosító órákon azonban már végképp nincsen idő arra, hogy erről szót ejtsenek, hiszen 45 percben nem lehet őszinte, baráti légkört teremteni, ami lehetőséget ad a kétségek megbeszélésére. Pedig éppen erre volna szükség, hiszen a tinik tele vannak bizonytalansággal mind a külsejüket, mind a pszichés átalakulásokat illetően.

– A serdülőkben a felbuzgó nemi vágy a felnőttkor jele, ugyanakkor a gyerekben benne van még a felnőtté válástól való félelem is – ezt már Artai Anikó, klinikai szakpszichológus mondja, s hozzáteszi, hogy ebben a korban a biológiai fejlődés nincsen szinkronban a pszichéssel. Szerinte nagy baj, hogy a mai gyerekek előtt nincs eszménykép, pedig a serdülőkor vezérmotívuma éppen keresés. A tinédzsernek meg kell találnia önmagát, s a helyét a világban. Mindent ki kell próbálnia, meg kell tapasztalnia, így a szexet is. Űzi a kíváncsiság, s a kortárs csoporthoz való igazodás vágya. – Ez a szexuális ébredés kora, tehát fel kell készíteni a gyerekeket arra, hogy mi vár rájuk.

Mindent tudnak a gyerekek

Kárpáti Hajnalka közel három évtizede védőnő egy Fejér megyei faluban. Azt mondja, számára előny, hogy jól ismeri a családokat, generációkon keresztül részt vesz az életükben, s a gyerekek már jól ismerik, amikor bemegy az iskolába, az 5. osztályosokhoz, hogy a szexről beszélgessenek.

– Nem könnyű a témáról nyíltan beszélni. A kiskamasz azonnal érzékeli, ha az előadó zavarba jön, s akkor vége is az őszinte beszélgetésnek. Időnként extravagáns kérdéseket tesznek fel, például szexuális segédeszközökkel kapcsolatban, amelyekkel az interneten találkoznak. Sokszor a szülők nem is tudják, hogy a gyerekek már 11-12 éves korban ismerik ezeket, s hogy ezzel a kérdéssel egyáltalán foglalkoznak. Mivel úgy érzem, hogy a gyerekeknek leginkább értékrendekre van szükségük, ezért a lelki dolgokat igyekszem erősíteni, azt, hogy nem a hogyan a lényeg, hanem a miért. Ha érzelmileg sikerül ezeken az órákon elkapni őket, akkor nincsen gond.

A védőnő szerint az OEFI felmérése híven tükrözi a jelenlegi helyzetet, a gyerekek nem csak biológiailag érnek hamarabb. De a felnőttek, a szakemberek hozzáállása sokszor nem jó.

– Az erotikus képsorok, a szexingerek túl korán zúdulnak a gyerekekre, s ezt nem vesszük tudomásul. Két-három generáció nőtt már fel, akiknek a tévé alapvető szükséglete, s már a reklámok is erotikus tartalmúak. Ezek a rövid, magyarázat nélküli bevágások már az egészen kicsi gyerekben megragadnak, s nincs ott a szülő, hogy megmagyarázza a látottakat.

A világos magyarázat a pszichológus szerint is fontos:

– Ellensúlyoznunk kell a tévéből, az internetről zúduló információkat, de nem szabad túl sok tudományos magyarázattal elhalmozni a gyereket. Egyenes, őszinte, tényekre szorítkozó válaszokat kell adni a kérdésekre. A dolgokat a nevükön kell nevezni, nem szabad a kicsiket sem gólyamesékkel traktálni. Őszintén kell beszélnünk a nemiségről, a gyerek életkorának megfelelően. Vissza is kérdezhetünk, s a válasznak megfelelően fűzhetjük tovább a történetet.

Azt mindhárom szakember hangsúlyozta, hogy a gyerekek életében a legfontosabb, hogy a szülői háttérben jó példát lássanak. De hiába igazolják a kutatások, hogy a szülő-gyerek kapcsolat őszintébb, mint néhány évtizede, a gyerekek nagy része magára marad a szexualitást érintő problémáival, sok szülő egyáltalán nem is foglalkozik a kérdéssel.

Szex az iskolában

Forrai Judit húsz éve küzd azért, hogy az egészségtan tantárgy szerepeljen az órarendekben, s Kárpáti Hajnalka szerint is kevés az a néhány osztályfőnöki óra, amikor ezekről a kérdésekről beszélgetni lehet a diákokkal.

– Kicsi kortól, akár az óvodától, tematikusan kellene felépíteni a tantárgyat, a családi életre neveléstől a szexuális felvilágosításig, a betegápolástól a baleset ellátásig, sebkezelésig – véli Forrai Judit. – Az oktatásban csak hosszú távú program lehet hatásos, 10-20-30 évig kell jól működnie, hogy a hozam pozitív legyen a következő generációk számára.

Hogy kinek a feladata lenne a gyerekek szexuális felvilágosítása, ebben egyelőre csak egymásra mutogatnak a szereplők. A szülő a pedagógusra, a pedagógus az egészségügyi szakdolgozóra. A védőnő úgy érzi, hogy nem a pedagógus feladata kellene, hogy legyen ennek oktatása, Forrai Judit azt mondja, a tanárok körében is érdemes volna elvégezni egy kutatást, hogy hogyan állnak a témakörhöz. Bár előbb kellene kezdeni a szexuális felvilágosítást, ez kiderült a mostani felmérésből, a pedagógusok részéről van ellenállás a szexuális felvilágosítással kapcsolatban, hiszen 90%-uk a gólyamesén nőtt fel, míg a mai gyerekeknek már csak 20-30 százaléka.

A mostanihoz hasonló kutatást utoljára 1996-ban végeztek. Bár az adatokat még nem vetették össze, úgy tűnik, örök érvényű tanulság, hogy a szülő későbbre gondolja a gyermeke első szexuális élményét, mint ahogyan az a valóságban megtörténik.