Hova nő ez a gyerek!

Az első életévben a baba növekedésének legkézzelfoghatóbb jele, hogy ruhatárát havi rendszerességgel cserélni kell.  estmagassága az első életévben 25 cm-rel növekszik, súlya triplázódik, miközben testarányai is átalakulnak. Az újszülött szinte csak „fejből és pocakból áll", magasba nyújtott keze épp a füléig ér. Egyévesen viszont már a mozgáshoz szükséges teljes eszköztárral rendelkezik, azaz erős csont- és izomrendszere van, hozzá pedig fejlett agya, mellyel koordinálni és irányítani tudja a mozgását. A változásokhoz elengedhetetlen az, hogy a baba megfelelő mennyiségű és minőségű fehérjét kapjon, melyből a csont és izom, illetve az agy építőkövei származnak - hívja fel a figyelmet a Magyar gyermekorvosok Társasága Cumisüveg és Tudomány hirlevele.

Mi a fehérje és miben található?
A fehérje nem más, mint a szervezet építőköve. A baba számára az anyatej, a tejtermékek, a húsok, tojásfehérje, a halak, bizonyos zöldségek, gabonafélék a fehérje források.  A fehérje biológiai értékét, azaz a szervezet számára felhasználhatóságát a fehérje összetétele és környezete határozza meg.

Fontos kitérni erre, hiszen a növényekben, főként a zöldségekben (pl. gomba, szója, szárazbab, sárgaborsó, stb.) nagy mennyiségű fehérje található, azonban ez a fehérje a növényi rostok között helyezkedik el, ami, jelentősen befolyásolja annak hasznosulását. Tehát csak növényi eredetű fehérjével nem tudjuk biztosítani a szervezetünk számára szükséges mennyiséget. A nyers hús fehérjetartalma átlagosan 20%, ennek jelentős része teljes-értékű fehérje, amely azt jelenti, hogy tökéletesen hasznosuló fehérje. A kicsik számára pedig a legtökéletesebb az anyatej, annak hiánya esetén a tápszer. Számukra ez azért különösen fontos, mert egyszerűen nem tudnak megenni annyi húst, ami fedezné fehérje- szükségletüket.

Pontosan mennyi és milyen fehérjére van szüksége a babának?
A baba fehérje igénye mindig a korától és aktuális súlyától függ. Általánosságban igaz, hogy az első életévben a legnagyobb a fehérjeigény. Ezt testsúlykilónként számoljuk, és arányaiban ez a mennyiség folyamatosan csökken. Felnőtt korban már csak napi 0,8g fehérje/testtömeg kilogramm mennyiséget ajánlott elfogyasztani. Így egy átlagos 60 kilós felnőttnek körülbelül félliternyi tejre, vagy annak megfelelő tejtermékre, és 10-15 dkg húsra van naponta szüksége. A babáknak arányaiban a felnőttekhez képest 2-3-szor több fehérjét kell elfogyasztaniuk naponta! Nézzük, hogy átlagosan a kisfiúk és kislányok fehérjeigénye hogyan alakul az első életévben!

Hogyan biztosítsuk kisbabánk számára az optimális mennyiségű és minőségű fehérjét?
6 hónapos kor alatt a babát kizárólagosan anyatejjel tápláljuk. Ebben a korban napi kb. 8 dl-1,2 l anyatejet eszik meg a pici, amely kb. 8-12g fehérje tartalmánál fogva biztosítja a megfelelő fejlődést. Anyatejes táplálás hiányában a tápszer az, ami biztosítja a babának ebben a korban a fehérjét, ugyanis ennek az összetétele hasonlít a legjobban az anyatejéhez és tartalmazza a megfelelő mennyiségű fehérjét a baba számára.

6 hónapos kor után már elkezdjük megismertetni babánkkal a zöldségeket, gyümölcsöket, majd 8-9 hónapos kortól a húsokat. A húsok teljes értékű fehérjék a babák számára is, azonban az első adagok étkezésenként kb. 10-20g hús, amely még napi kétszeri adás esetén is csak 2,2-4,4g fehérjét jelent. A tehéntej, bolti tej, illetve minden állati eredetű tej adása 1 éves kor alatt szigorúan tilos.

A tejtermékek, a joghurt a kefir bevezetése 8-9 hónapos korban javasolt, majd 10-12 hónapos kortól adunk először túrót és sajtokat. A tej, illetve tejtermékek, hasonlóan a húsokhoz, állati eredetű fehérjét biztosítanak a szervezet számára. Fehérje tartalmukban hasonlítanak az anyatejhez, azonban összetételük más, így nagy mennyiségben nem adhatóak a babáknak.

Ha konkrét esetünket vizsgáljuk, akkor kisfiúnknak 6-12 hónapos korban egy-egy adag joghurt vagy kefir kb. 50-80g, melyben 1,7-2,7g fehérje van, a túró adagonként 30g, ami fehérjéből 4,86 g-t jelent. Mindent összeadva, ha naponta egyszer adunk a babánknak 80g joghurtot és kétszer 10g húst, akkor összesen még csak 7,1 g fehérjét adtunk neki a 11-12g-os igényéhez képest. Ezért van szükség arra, hogy a babát lehetőleg 1 éves koráig szoptassuk. Mert ebben a korban még mindig az anyatej, illetve annak hiányában a tápszer biztosítja a baba fehérje igényének legalább az egyharmadát, amennyiben naponta 2x eszik a baba húst és egyszer 1 kis pohár joghurtot.  Nem véletlen tehát, hogy napi minimum 5-8 dl anyatej, annak hiánya esetén tápszer ajánlott egy 6-12 hónapos babának.

 
Miben különböznek a húsok?
Csirkehús: Könnyű, fehér hús, könnyen emészthető, ez az első, amit a baba étrendjébe bevezetünk.
Pulykahús: Szintén fehér hús, könnyen emészthető, de még kevesebb a zsírtartalma, mint a csirkehúsé.
Marhahús: Vörös hús, szívós, rágós magas kötőszövet tartalma miatt. Főként B-vitaminokat tartalmaz, kiváló vasforrás. 1 éves kor körül érdemes bevezetni, szívóssága miatt mindenképp darált formában.
Sertés: A marhahúshoz hasonlóan B-vitaminokban és vasban igen gazdag, viszont zsírosabb húsfajta. Érdemes a soványabb húsrészeket, pl. combot választani az első kínáláskor.
Hal: Kiváló telítetlen zsírsav forrás, mely hozzájárul az agy, retina és idegrendszer fejlődéséhez. 1 éves kor után szabad csak a bab étrendjébe bevezetni.
Májak: A máj az egyik legkiválóbb vasforrásunk, ezen kívül a zsírban oldódó vitaminokat (A-, D-, E-, K-vitaminok) is elsősorban a máj tartalmazza. Ha tehetjük, minél fiatalabb állat máját használjuk fel. Hetente egyszer adjunk belőle a hússal megegyező mennyiségben.