Hungarostudy: Egyre fontosabb a jó kinézet

Nagyon sokan szenvednek munkahelyi stressztől, a fiatalok a dédszülők értékeit vallják, a párkapcsolatban élők csaknem harmada sínylődik lelki, vagy fizikai bántalmazás miatt – csak néhány megállapítás a hazai lakosság egészségi állapotát és a magyar fiatalok családtervezési szokásait bemutató „Magyar lelkiállapot 2013." című kötetből. A könyvet a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársai a tavasszal elvégzett Hungarostudy elnevezésű vizsgálat alapján állították össze.

A könyvet bemutató csütörtöki tájékoztatón a szerkesztők elmondták: a Hungarostudyt először 1988-ban végezték el, akkor több mint 20 ezren válaszoltak. Az idei már az ötödik ilyen vizsgálat volt, amely 2 ezer fős mintán alapult, de mint a szerkesztők felhívták a figyelmet, ez is alapvetően reprezentálta a magyar lakosságot kor, nem és iskolázottság szempontjából. A lelkiállapotot feltáró kutatásba idén új kérdéseket, blokkokat is beiktattak, ilyen például a generációk közérzete közötti különbségek, a párkapcsolatok, a gyermekvállalással kapcsolatos motivációk vizsgálata.

A szerzők az idén tavasszal elvégzett felmérés eredményeit összehasonlították a legutóbbi, 2006-ban elvégzett hasonló kutatással. Ennek alapján többek között megállapítható, hogy míg korábban a megkérdezetteknek csupán negyede mondta magáról, hogy nem hívő, idén már több mint egyharmaduk vallotta magát vallástalannak – mondta a tájékoztatón Susánszky Éva, a könyv szerkesztője.

Szintén nagy az eltérés a hét évvel ezelőtti válaszok és a mostaniak között a munkahelyi stresszt illetően. Eszerint több mint másfélszer annyian (18% vs 29%) mondták azt, hogy nagyon stresszes munkahelyükön a légkör. Ráadásul a stressz most már mindenkit ugyanúgy érint, a felsőfokú végzettség sem véd jobban ettől. Érdekes különbség az is, hogy egyre jobban számít, ki hogyan néz ki, és az életcélok rangsorában a sikeres pénzügyek is előrébb került 2006-hoz képest.

A felmérés egyik újdonsága, hogy generációkba sorolta a lakosságot, és ennek alapján próbálta felmérni a nemzedékek közérzetét. Szántó Zsuzsa, a könyv másik szerkesztője felhívta a figyelmet arra, több tényező, például társadalmi, történelmi, politikai változások is befolyásolhatják, hogy mi alapján lehet kijelölni egy-egy generációt. Sokat számítanak a világban, de az országon belül is végbemenő nagyobb fordulatok, mint például a rendszerváltás vagy az internet elterjedése.

Mindezek alapján a felmérés szerint a legboldogtalanabb, a mai magyar lakosság legidősebb, 1935. előtt született generációja, akiket „elveszett nemzedéknek" is hívnak. Ők azok, akiket többnyire már nyugdíjasként ért a rendszerváltás, és manapság a legkevésbé tudnak kiigazodni a társadalomban, emiatt elidegenedettnek érzik magukat. A következő két generáció, az 1936-50 között született úgynevezett „státuszváltó" és az 1951-65 között született „rendszerváltó" generáció nagyon sok mindenben hasonlít egymásra. A különbség egymáshoz, illetve a többiekhez képest az, hogy a státuszváltók a legalkalmazkodóbbak, számukra a legkevésbé fontos az önállóság, a rendszerváltók pedig a legcsalódottabbak, anyagilag a legelégedetlenebbek.

A fiatalabb, úgynevezett X (1966-80 között születettek), illetve Y (1981-1995 között születettek) generációk sokkal jobban érzik magukat a bőrükben, a legfiatalabbak kifejezetten elégedettek a mai világgal. Szántó Zsuzsa megemlítette, hogy az Y generációba már olyan fiatalok tartoznak, akik nemcsak otthonosan mozognak a világhálón, hanem kapcsolataik többségét is ott élik. Egyébként ezek között a magyar fiatalok között is terjed az a világjelenség, amelyet „kapunyitási pániknak" is neveznek, tehát számosan közülük sokáig nem költözik el a szüleitől, vagy visszaköltözik hozzájuk – tette hozzá kérdésre válaszolva.

Mindezek ellenére a fiatalok többsége hagyományos értékeket vall – többek között ez is kiderült a vizsgálat új felméréséből. A párkapcsolatokat, a kötődést, a családtervezést kutató kérdések alapján a 35 év alatti fiatalok házasság- és gyermek-centrikusak, a megkérdezetteknek csupán 10-12 százaléka mondta azt, hogy nem fontos számára a házasság és 1-2 százaléka válaszolta azt, hogy nem akar gyermeket – számolt be az eredményekről Győrffy Zsuzsa. A nemi szerepek terén is a tradicionális értékek dívnak a fiatalok között, például 90 százalékuk tartja a nők feladatának a gyermekekkel való törődést és a házimunkát.

Bár az első gyermek érkezésének ideális idejét a fiatalok 25-29 éves korukra teszik, többségük halogat és valójában csak később vállalja a gyermekáldást. A felmérésben reprezentatívan résztvevő 18-35 év alatti fiataloknak egyébként egyharmada volt házas és 30 százalékának volt gyermeke, és nem feltétlenül annyi, amennyit korábban tervezett. A kutatók feltették a kérdést, vajon miért nem születtek meg a tervezett gyerekek. A legtöbben azt válaszolták, hogy hiányzott ehhez a felelősségvállaláshoz a biztos munka, a biztonságos háttér.