• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Infarktus is lehet a dohányzás vége

Egészségmagazin Forrás: Weborvos

A gyerek már a harmincas éveinek elején az idősebb korosztály tipikus tüneteit produkálhatja a passzív dohányzástól.

A dohányzó felnőtt közelében felnövő gyerek könnyebben lesz a káros szenvedély rabja, ráadásul a passzív dohányzás jelentősen növeli a fiatalkori szívinfarktus kockázatát. A Magyar Kardiológusok Társasága friss közleményében a Dohányzásmentes Világnap alkalmából kiemelten a gyerekek, tinédzserek védelmében emel szót, és kéri a felnőtteket, szülőket: óvják a fiatalokat!

Évente több mint 1,7 millió gyerek hal meg a környezetszennyezés, illetve a passzív dohányzás, a rossz higiénés körülmények és a mérgező vegyi anyagoknak való kitettség miatt – közölte az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Ha csak a dohányzást tekintjük, a legfrissebb hazai kutatások szerint a tizenkét évesek (!) 4,5 százaléka dohányzik, a két évvel idősebbeknek viszont már a 13 százaléka, a kilencedik évfolyamosok 20, a tizenegyedik osztályba járóknak pedig már 37 százaléka gyújt rá rendszeresen.

A döbbenetes számok arra indították a Magyar Kardiológusok Társaságát - a gyermeknap után a Dohányzásmentes Világnap alkalmából is - hogy felhívást intézzen a lakosság felé. A dohányzás, akár annak passzív formája is, jelentősen megnöveli a szívinfarktus kockázatát a fiataloknál és felnőtteknél: az ötven év alatti cigarettázók esetében nyolcszor nagyobb a szívinfarktus esélye, mint a nemdohányzóknál.

A Heart című szaklapban megjelent legutóbbi tanulmány szerint idősebb korban ugyan kisebb, de még így is nagy a különbség a dohányosok és a nemdohányzók között: az 50 és 65 év közötti korcsoportban már „csak" ötször, 65 év felett pedig „mindössze" háromszor nagyobb eséllyel kapnak szívinfarktust a dohányosok, mint a nemdohányzók. A kutatók szerint ez valamennyi rizikófaktor közül talán a legerősebb annak tekintetében, hogy a dohányzás mennyire megnöveli az infarktus esélyét az ifjabb korosztályban.

Hatását minden más tényezőnél hamarabb fejti ki, ezért olyan sürgős intézkedésekre hívja fel a szakma a figyelmet, amelyek segítségével a fiatalok eltántoríthatók a kipróbálásától, leszoktathatóak a dohányzásról, illetve akadályozzák, hogy a gyerekek a passzív dohányzás áldozatai legyenek. Dr. Becker Dávid, a Magyar Kardiológusok Társaságának főtitkára szerint megdöbbentő, hogy a gyerekek körében ilyen sokan élnek ezzel a káros szenvedéllyel. Ebben pedig nagy szerepet játszik a szülők magatartása.

„Ha a szülő dohányzik, akkor a gyerek számára ez természetes lesz és nehezebben számon kérhető, ha fiatalon maga is kipróbálja. De nem csak ez tény, hanem az is, hogy ha valaki folyamatosan ki van téve a cigarettafüstnek, akkor egyrészt az addikció is könnyebben kialakul nála, másrészt a mindennapos dohányfüst a szervezetében is komoly károkat okoz" – figyelmeztet a szívgyógyász.

„Egyrészt a fiatal szervezet sokkal érzékenyebb a káros anyagokra, másrészt a cigarettából égés közben felszálló úgynevezett mellékfüstben nagyon sok a mérgező melléktermék: ingeranyagok, toxikus anyagok, rákkeltők. Ezek a mellékfüstben nagyobb mennyiségben mutathatók ki, mint a főfüstben, amit a dohányos maga, a saját akaratából beszív! Sok szülő - aki a lakásban, pláne a még kisebb légterű autóban rágyújt – ezt nem veszi figyelembe, pedig a saját gyereke az, aki a mellékfüstöt belélegezve ennek minden következményét akaratlanul is elszenvedi.

A dohányzó tizenéveseket nagyobb eséllyel támadják meg a fertőző légúti betegségek: a nátha, az influenza, és ezek szövődményeként a tüdő-, orrmelléküreg- és a középfülgyulladás. Azt már nem is említve, hogy a dohányzás (akár aktív, akár passzív) az amúgy sajnos nem ritka asztmát is előhozhatja, illetve ronthatja az arra hajlamosaknál. Aki pedig ősztől tavaszig betegen fekszik az ágyban, nem fog sportolni, vagyis közvetve is növeli a szív- és érrendszeri betegségek másik legfőbb kockázatát: ami a mozgásszegény életmód.

Az így felnövő fiatal már a húszas éveinek végén, harmincas éveinek elején az idősebb korosztály tipikus tüneteit produkálhatja: érelmeszesedés, koszorúér-problémák, trombózis, krónikus hörghurut. Arról nem is beszélve, mire a gyermekvállalásra kerülne a sor, a férfiak akár impotenciával is küszködhetnek, a nőknek pedig felborulhat a hormonháztartásuk és a menstruációs ciklusuk. És sajnos megnő az esélyük a spontán vetélésre, illetve koraszülésre is" – figyelmeztet dr. Becker Dávid.

Legolvasottabb cikkeink