A szokásosnál korábban kezdődött és valószínűleg tovább, akár március végéig is eltarthat a járvány.
Bár az influenza A vírusának H3N2 típusa az utóbbi időkben nem feltétlenül okozott nagy világjárványokat, azért tudni kell, hogy például az 1968-as nagy hongkongi járványban, amely világszerte 1-2 millió emberéletet követelt, ez volt a kórokozó. Azóta valóban csak két évvel ezelőtt okozott nagyobb fertőzést, de Jankovics István szerint ennek valójában az volt az oka, hogy genetikailag lényegesen megváltozott a vírus. A genetikai változás következtében a 2014/2015-ös szezonban az új vírus közel 80 százalékban tért el attól a vírustól, amelynek a komponense a védőoltásban elölt formában benne volt. "Tehát nagyon sokan valójában a jelentősen megváltozott, új vírussal találkoztak, amely ellen nem voltak védettek" - mondja a főorvos.
Azt, hogy mitől változik meg gyökeresen egy vírus, nehéz megmondani. Jankovics István szerint "csak a jéghegy csúcsát látjuk". Akár az is elképzelhető, hogy az emberből származó kórokozók vadon élő állatokba, háziállatokba jutva mutálódnak, majd visszakerülnek az emberekbe. A szakember szerint épp ezért fontos lenne, ha a humán-, és az állategészségügy szorosabban együttműködne, hiszen így sokkal jobban nyomon lehetne követni a vírusok vándorlását, változásait.
Az influenza vírus szezonról-szezonra folyamatosan változik. A szakember szerint nem véletlen, hogy azon kisgyermekek fertőződnek leggyakrabban, akik teljesen védtelenek ezzel a számukra új vírussal szemben. "A bölcsődések, óvodások olyan aránya fertőződik meg, hogy vannak intézmények, amelyek napokra be is zártak".
A gyerekek ráadásul hazaviszik a fertőzést, átadják a szüleiknek és nagyszüleiknek. A fiatal felnőttek az ellenállóbb immunrendszerük miatt többnyire nem lesznek nagyon betegek, de az idősebbek, akiknek továbbadják a fertőzést, könnyebben megbetegedhetnek, súlyos szövődmények alakulhatnak ki náluk. 2015 első négy hónapjában például az átlagnál csaknem hatezerrel több, főleg 60 év feletti idős ember halt meg, amit alapvetően az influenza számlájára írtak.
Persze nagyon nehéz kimondani, hogy egy krónikus cukorbeteg, vesebeteg, szívbeteg vagy tüdőbeteg halála egyértelműen az influenza-fertőzés miatt következett be - mondja a főorvos. Az azonban tény, hogy a magas, 38 fok fölötti láz teljesen felborítja az anyagcserét, ami az időseknél, akiknél már gyenge az immunválasz, nagyon veszélyes lehet. "A 2000-es évek elején például vizsgáltunk egy esetet, amikor a 60 év körüli cukorbeteg azért került kórházi felvételre, hogy beállítsák az inzulinszintjét, majd nem sokkal később meghalt, feltételezhetően influenza következtében."
Ez a példa is felveti, hogy mennyire fontos lenne legalább a kockázati csoportba tartozók beoltása. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a legoptimálisabb helyzetben a 60 év felettiek legalább 75 százalékát, a betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók 100 százalékát be kellene oltani - emlékeztet a főorvos. Ehhez képest nem túl nagy arányban élnek az 1,3 millió adag térítésmentes vakcina lehetőségével az érintettek. A vakcina még akkor is védelmet nyújt, ha a vírus említett változékonysága miatt komponensei nem egyeznek meg tökéletesen a kórokozóéval. "A biztonsági öv sem nyújt 100 százalékos védelmet, de a semminél biztosan több" - mondja a főorvos, aki szerint akár még most is van értelme az oltásnak. Igaz, jelenleg számolni kell azzal, hogy épp a háziorvosi rendelő várójában lehet leginkább elkapni a fertőzést.
S hogy meddig vagyunk veszélyben, meddig tart a járvány? A szakember szerint jelenleg még a felmenő szakaszban vagyunk, tehát február elejéig még folyamatosan nőni fog a fertőzések száma. Általában akkor, amikor egy A vírus dominál, előfordul, hogy egy másodlagos B vírus hullám is elkezdődik.