Jó lesz a gyerek, ha rendesen eszik

Jobb esetben tízóraiznak, abban az iskolai büfében, ahol már egyre gyakrabban találni egészséges ételeket. A fejlődésben lévő gyermeknek elengedhetetlenül szükséges a kiegyensúlyozott, napi ötszöri, megfelelő minőségű táplálkozás, valamint a napi, minimum egyórányi testedzés. Így lehet biztosított a gyermek energiaegyensúlya, jó közérzete, fejlődése, egészsége.

Sokakat meglep, amikor a szülői értekezletek visszatérő témájaként az elégtelen és helytelen táplálkozást említik a pedagógusok. A szülő csak ingatja a fejét, nem érti, mi baj lehet, igaz, hogy többnyire reggeli nélkül indulnak el otthonról, de biztos benne, hogy az iskolában pótolja a gyermek. Persze csak akkor, ha eszébe jut. Különösen a kisebbekre, az alsós korosztályra jellemző, hogy a szüneteket egyszerűen eljátsszák, megfeledkezve éhségről, szomjúságról. Mire észbe kapnak, talán már szédelegnek is, vagy látszólag jó megoldásnak tűnő ötlettől vezérelve bekapnak egy szelet csokit, vagy csipszet, amit aztán leöblítenek valamilyen cukros, szénsavas üdítőitallal. Így indulnak a napnak sok cukorral, szénhidráttal, felesleges zsírokkal „feltöltve". S ha, végignéznék a menzán visszaadott majdnem tele tányérokat, az is könnyen megállapítható lenne, hogy az elégtelenül ebédelő kisiskolás vagy felsős délutánra már biztosan farkaséhes, s szinte mindegy mi kerül elé, megeszi.

Pedig ahhoz, hogy egy gyermek egész nap megfelelően tudjon teljesíteni, jól érezze magát, napi ötszöri étkezésre és a megfelelő testedzésre is szüksége van. E két életmód elem egysége, azaz a kettő egyensúlya jelenti az alapot.

Mit egyen a gyermek, hogyan tartsuk egyensúlyban az egészséges összetevőket?

Egy egészséges gyermek étrendjében (életkorát, nemét, aktivitását figyelembe véve) minden ételnek, élelmiszernek helye van, természetesen betartandó mennyiséggel, minőségi válogatással. Valamennyi étkezéskor - a kellő folyadék mennyiség bevitele mellett - nemcsak, hogy elégséges mennyiséget, de rostokban, fehérjékben, vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag, szénhidrátot és zsírokat is tartalmazó élelmiszereket, ételeket kell fogyasztaniuk.

A főbb élelmiszer csoportokból legnagyobb mennyiségben, a rostokban gazdag gabonafélékből kell fogyasztani, ezt követik a zöldség- és gyümölcsfélék, majd a tej és tejtermékek, valamint a húsok és húskészítmények. Végezetül a szervezet számára kisebb mennyiségben, ritkán szükséges, zsiradékban gazdag ételféleségek, édességek zárják a sort.

Már ebből is jól látható, mennyire elégtelen, ha egy pohár cukrozott üdítővel indult a reggel, majd ezt követi valamilyen sós ropogtatnivaló, szemben a teljes kiőrlésű, margarinnal megkent péksüteménnyel, tejjel esetleg joghurttal; vagy müzlivel és friss gyümölcslével.

Említettük, nemcsak az ételek mennyiségére, de arra is kell figyelni, hogy a választott élelmiszerek megfelelő mennyiségben tartalmazzák a fejlődéshez szükséges étrendi összetevőket, így a gyermek táplálkozásában legyenek egyensúlyban a fehérjék, szénhidrátok, zsírok, vitaminok, rostok és ásványi anyagok.

Fehérjéket azért kell fogyasztani, mert a szervezet alapvető építőkövei. A gyermek számára az állati eredetű fehérjék igen fontosak, mivel a növényi eredetű fehérjékkel szemben teljes értékűek, bennük az összes létfontosságú aminosav (a fehérjék építőelemei) megfelelő mennyiségben és arányban megtalálható. Fehérjékben gazdag élelmiszerek, az állati eredetű hús- és húskészítmények, hal, tojás, tej és tejtermékek, valamint a növényi eredetű hüvelyesek (borsó, bab, lencse, stb.,), olajos magvak és gabonafélék.

A szénhidrátokból a szervezet energiát nyer, viszont a fölösleges mennyiségben fogyasztott egyszerű szénhidrátokat, mint például a cukor, az édességek, finomlisztből készült pékáruk, a szervezet, zsír formájában raktározza. A szénhidráttartalmú tápanyagok közül elsősorban a finomítatlan termékeket, például a teljes őrleményből készült (korpás) kenyeret, a hántolatlan rizst, a friss zöldségeket és gyümölcsöket, hüvelyeseket részesítsük előnyben, amelyek rostokat, vitaminokat és ásványi anyagokat is tartalmaznak.

A zsírok (lipidek) koncentrált energiaforrások, minden más tápanyagnál több energiát szolgáltatnak. Állati termékekben (hús, tej, vaj, tejszín, zsírok) találjuk őket, valamint bizonyos növényi részekben: magvakban (dió, mogyoró), bogyókban (olíva), fogyasztjuk olajok, margarinok formájában. A táplálkozáskutató szakemberek javaslata szerint a növényi eredetű, telítetlen zsírsavakat tartalmazó olajokat, margarinokat célszerű előnyben részesíteni, míg az állati eredetű, főként telített zsírsavtartalmú zsiradékok fogyasztását érdemes minimálisra csökkenteni, hiszen azok egy részét a húsokkal és tejtermékekkel egyébként is elfogyasztjuk.

A vitaminok kis mennyiségben, de nélkülözhetetlenek a szervezet számára, közülük a vízben oldódó vitaminok a hosszú főzés során lebomlanak, ezért szükséges, hogy a gyermekek is rendszeresen egyenek nyers zöldséget és gyümölcsöt, naponta többször.

A rostok a növényeknek azon részei, amelyek emésztetlenül haladnak végig a gyomor-bél rendszeren. Csökkentik az elhízás esélyét, karbantartják az emésztést, segítik a bélflórák megfelelő működését, ezáltal támogatják az immunrendszert is. Tehát a bőséges rostfogyasztás, a friss és aszalt gyümölcsök, nyers zöldségfélék, olajos magvak és teljes őrlésű gabonaipari termékek fogyasztása e miatt is ajánlott a gyerekeknek.

Az ásványi anyagok – csekély mennyiségben – szükségesek az emberi szervezet számára. Ezek közé tartozik például a vas, a kálium, a kalcium és a főként konyhasó formájában fogyasztott nátrium, amelyek a kiegyensúlyozott étrendből bizonyosan nem hiányozhatnak. Az ételek erős sózása azonban fölösleges, mivel a túlzott nátriumbevitel kedvezőtlenül hathat a vérnyomásra.

Az energiaegyensúly másik eleme: a mozgás

Ahhoz, hogy egy gyermek egészségesen nőjön fel, hogy jól érezze magát, és vidáman, kiegyensúlyozottan tudja teljesíteni feladatait, valamint szellemi és testi teljesítőképessége legjavát adhassa, a kiegyensúlyozott táplálkozásnak és a mindennapi testedzésnek, azaz az energiaegyensúly megtartásának óriási szerepe van.

Nem felejthető, hogy mindennap legyen egyórányi játékos, szórakoztató testedzés, akár az iskolai testnevelés órán vagy az iskolai oktatáson kívül barátokkal, társakkal vagy családtagokkal. Az energiaegyensúly egyik részeként, míg másik része a megfelelő táplálkozás.

A testedzés, a sportolás, de akár a testnevelés óra is legyen lehetőleg az oxigénben gazdag szabad levegőn, a világ legcsodálatosabb stadionjában, a természetben. A gyermek, a fejlődésben lévő fiatal játékosan, szórakozásként életmód- sportoljon. Tehát az állóképességi sportágakat szeresse meg, sajátítsa el mozgásformáikat, amilyen például az úszás, a futás, a gyaloglás, a kerékpározás, az evezés, a sífutás és a korcsolyázás.

A kisfiú tanuljon meg védekezni és, ha kell, támadni is, a „verekedős" sportok közül űzzön egyet. Míg a kisleány testmozgása legyen nőies, tudjon bánni testével és ezért válasszon egy „női" sportot, mint például a tánc, vagy a női gimnasztika.

Így, ha a napi ötszöri, egészséges összetevőket tartalmazó étkezés mellé minimum egy órányi, szabad levegőn eltöltött játékos testedzés is társul, akkor már jó irányban haladunk a gyermek egészséges életmódjának kialakításában.