Kanyaró: az alattomos gyilkos

A kanyaró vírusa a legfertőzőbb ismert kórokozók közé tartozik: az immunizáció bevezetése előtt gyermekkorában gyakorlatilag mindenki átesett a fertőzésen. Bár a betegség halálozási rátája nem kiemelkedően magas – jó egészségügyi ellátással rendelkező országokban ezer esetre legfeljebb egy, rosszabb körülmények között száz esetre néhány halálozás jut – a megbetegedések nagy aránya miatt az áldozatok száma is nagyon nagy volt. A WHO becslése szerint a huszadik század közepén a kanyaró évente kb. két és fél millió áldozatot szedett a világon – ez jelentősen meghaladja az AIDS éves halálozásának számát a HIV-járvány tetőpontján - írta Müller Viktor elméleti biológus, az ELTE TTK Biológiai Intézet tudományos munkatársa az MTA támogatásával most indult weboldalon, a tudomány.hu-n.

Senki sem vitatta a kanyaró elleni oltás fontosságát – az utóbbi évekig mégis alábecsültük a valódi hatását. A legújabb kutatások alapján ugyanis ma már tudjuk, hogy a vírus hatalmas pusztítást visz véghez a szervezet fertőzések elleni védekező rendszerében: a kisgyermekek még fejlődő immunrendszerében úgyszólván teljesen kitörli a korábbi fertőzések (vagy akár egyéb kórokozók elleni védőoltások) emlékét, és „immunamnéziát” okozva évekre jelentősen gyengíti a fertőző betegségekkel szembeni ellenálló képességet. A hatás nagyságrendjére jellemző, hogy a kanyaró elleni védőoltások bevezetése után nemcsak a közvetlenül a kanyarós esetekhez köthető, hanem – kis késleltetéssel – a teljes gyermekkori halálozás gyors zuhanásba kezdett.

A lezajlott kanyarófertőzés után még legalább két-három évig tart, amíg az immunrendszer újra felépíti az egyéb kórokozókkal szembeni védettségét. Így a védőoltások bevezetése után ennyi ideig még érvényesül a korábbi kanyarós esetek hatása, az egyéb fertőző betegségekben tapasztalható megemelkedett halálozás. A teljes cikk itt olvasható.