Az első ötlet felmerülésétől pontosan három év kellett ahhoz, hogy az első eredmények megvalósuljanak.
A Fidesz-frakció budapesti kórházötletéből három év alatt 700 milliárdos fejlesztési program lett. A KÓRHÁZ szaklap körbejárta, merre tart az Egészséges Budapest Program.
2015. február 5-én Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője a mezőkövesdi kihelyezett frakcióülésen az újságírók elé állt, és bejelentette: „budapesti képviselőik javaslatára – az ellátás színvonalának javítása érdekében – döntöttek egy új, nagy fővárosi kórház szükségességéről. A frakció felkérte és felhatalmazta a kormányt arra, hogy az ehhez szükséges anyagi forrásokat – európai uniós pénzek felhasználásával is – teremtse elő, döntsön az új intézmény helyszínéről és felépítésének ütemezéséről. Az anyagiakat firtató kérdésre azt felelte, hogy az új, egyfajta egészségügyi központként működő kórház felépítése akár több tízmilliárd forintos beruházás is lehet.”
Egy kis múltidézés
Új kórházra, kórházakra márpedig szüksége van a fővárosnak, ugyanis zöldmezős kórházavatót utoljára 1978-79-ben tartottak. A nagy ívű fővárosi kórházfejlesztési program keretében pontosan 40 évvel ezelőtt a dél-pesti Jahn Ferenc Kórházat, a következő tavasszal a kistarcsai Flór Ferenc Kórházat adták át a nagyközönségnek, azóta ilyen fejlesztés nem történt, csupán meglévő kórházi ingatlanokat fejlesztettek tovább.
A februári frakcióülést követően beindult mindenki fantáziája. Az első ötletek között a Déli Pályaudvar merült fel, de szóba került a Sportkórház félbehagyott tömbje, a Szent Margit Kórház, sőt, Lipótmező újranyitása is. Volt, aki Újpestet ajánlotta, de a 14 helyszínt megvizsgáló csapat a Szent Imre Kórház területén azonosította azt a „tervezett 100 ezer négyzetméteres beépítéshez szükséges 5-6 hektáros, jól közművesített, könnyen megközelíthető területet”, ahol ideálisan lehet elhelyezni az új kórházat. Végül 2016 októberében a kormány döntött: a Dobogó elnevezésű, az M1-M7 bevezetője mellett lévő 14,5 hektáros területét találták a legalkalmasabbnak az új, zöldmezős intézmény létrehozására.
Dr. Cserháti Péter PhD
A miniszteri biztos, aki tud dolgozni
Cserháti Péter 2010-ben bukkant fel a magyar egészségügy horizontján, amikor a Szócska Miklós-féle államtitkárságban egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkári szerepet kapott. Az egészségügyi pályafutását 1981-ben az Országos Traumatológiai Intézetben műtősként kezdő, majd az orvosi diplomát követően sebészeti, traumatológiai és mozgásszervi rehabilitációs szakvizsgát, majd 2005-ben PhD-fokozatot is begyűjtő Cserháti 2004-ben évfolyamelsőként végezte el a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egészségügyi szakmenedzseri képzését – innen a kapcsolat a korábbi államtitkárral. Három éves tevékenysége alatt számtalan lehetetlen egészségpolitikai szervezési feladatot oldott meg, óriási munkabírással, végül 2013 nyarára sokallt be, és vonult ki az egészségpolitikai szervezésből: egészen Budakeszi határáig, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet főigazgatói székéig jutott.
A főigazgató nem sokkal több, mint két évet foglalkozhatott nyugodtan az ország meghatározó rehabilitációs intézményének irányításával, mert 10 hónappal Rogán Antal bejelentését követően, 2015. december 6-án talált rá az újabb lehetetlen feladat: kinevezték az új budapesti kórházfejlesztés előkészítéséért felelős miniszteri biztossá. Azóta, a miniszteri biztosokról szóló jogszabálynak megfelelően, félévente szorgalmasan hosszabbítják kinevezését.
A sajtójelentésekben olvasottak és az egészségügyi konferencián tapasztalt előadások alapján a kivételes munkabírású miniszteri biztos, és egyre bővülő, ma már több tucat fős csapat, két és fél alatt komplex regionális egészségügyi infrastruktúrafejlesztési programot rakott össze, melynek megvalósítási költsége az óvatos becslések szerint is meghaladja a 700 milliárd forintot. Sok pénz ez, de a kormányzati döntéshozatal szempontjából óriási előnye, hogy forrásigénye nem egyszerre, hanem egészen 2026-ig, évente átlagosan 80-100 milliárdos nagyságrendben merül fel.
Három év alatt tehát hús és vér egészségügyi fejlesztési program alakult ki a Fidesz-frakció – egyébként kiváló – PR-ötletéből, az „akár több tízmilliárd forintos beruházás”-ból 700 milliárd lett, és a nemzetközi kórházfejlesztési trendeknek megfelelően a rövid távú, egyszeri fejlesztés helyett évtizedes kifutású program körvonalazódik.
Politikai alapkérdések
Miért jó ez nekünk és mennyibe fog kerülni? – teszi fel a világ legegyszerűbb alapkérdését a politikai döntéshozó, és a komplex Egészséges Budapest Program zseniális választ talál mindkettőre: mind beruházási méretben, mind ütemezésben lehetőséget ad minden politikai döntéshozói szintnek a „befektetés” megtérülésének értelmezésére. Az „új, nagy fővárosi kórházból” ugyanis három centrumkórház lett, egyenként 100-150 milliárdos becsült költségvetéssel, amelyet 25 társkórház kisebb-nagyobb, azaz milliárdostól akár tízmilliárdosig tartó fejlesztése egészít ki, és ehhez kapcsolódik 16 önálló járóbeteg-szakrendelő élményjavító fejlesztése.
A program így már a tavaszi országgyűlési választás kampányában is jelentős muníciót adott a jövő egészségügyi fejlesztéseinek bemutatására, és nem lesz ez másként a 2019 őszi helyi önkormányzati választásokon sem. Ám a mostani kampányban bemutatott látványtervek, felvonultatott ígéretek helyett már konkrét épületavatások és átadások várnak a jelenlegi és jövőbeli polgármesterekre.
A II. kerületi Egészségügyi Szolgálat Frankel Leó úti új épületének látványterve
Első eredmények
Az első ötlet felmerülésétől pontosan három év kellett ahhoz, hogy az első eredmények megvalósuljanak: a veresegyházi és szigetszentmiklósi szakrendelő már az országgyűlési választások előtt megkapta azokat az orvostechnológiai eszközöket, amelyek az Egészséges Budapest Program forrásaiból valósulnak meg, a választást éppen lekéste az a 2614 személyi számítógép, elegánsabban fogalmazva munkaállomás, amelyet a központi régió intézményei között kezdenek kiosztani. Sőt, május elején zárulnak azok az uniós közbeszerzési értékhatárt is meghaladó, 4 milliárd forintos összforrású pályázatok, amelyekben 4 CT-berendezést, 3 MR-t, 4 DSA-berendezést, 5 röntgent, egy lineáris gyorsítót és egy mammográfot szereznek be a központi régió intézményei, az Egészséges Budapest Program keretében. Így, ha minden terv szerint halad, az év végére a fővárosi képalkotó diagnosztikai kapacitás nagyjából 10 százalékkal nő a jelenlegi állapothoz képest.
Hogyan tovább?
Ahogy látható, a 2015-ben megálmodott fővárosi intézményfejlesztés, majd annak makroszintű tervezési fázisa kiszabadította a szellemet a palackból. A vidéki egészségügyi infrastruktúra 2010 óta teljes mértékben megújult, a régióközpontokban található centrumkórházak gyakorlatilag teljes spektrumú ellátást képesek biztosítani a hozzájuk tartozó, nagyjából egymillió főt számláló lakosságnak, a fővárosi intézményrendszerből viszont oly mértékben hiányzik az elmúlt évtizedek tudatos fejlesztése, hogy a felvázolt alapvető struktúrafejlesztés megkerülhetetlen – gondoljuk.
A Dél-pesti Jahn Ferenc Kórház fejlesztésének látványterve
A KÓRHÁZ szaklap nyomdai leadásakor, április 23-án reggel még nem tudni, milyen egészségügyi hatalmi rendszer vár a következő években a magyar egészségügyre. Lehet, hogy cikkünk olvasásakor ez már világos, ám azt már ma is lehet látni: egészen biztos, a maradó vagy megújuló egészségügyi ágazatvezetésnek stratégiai szinten kell foglalkoznia a fővárosi egészségügy bizonyos helyeken elviselhetővé, bizonyos helyeken csak fenntarthatóvá fejlesztésével. Ellenkező esetben a főváros – és ezzel az egész régió – érezhető versenyhátrányba kerül a vidék Magyarországával szemben.
Idézet az Egészséges Budapest Program hivatalos közleményéből:
„2010 után a rendszerváltás óta a legnagyobb, több mint 500 milliárdos fejlesztést hajtottuk végre az egészségügyben, melynek keretében országszerte épültek, illetve újultak meg a kórházak, rendelők. A legnagyobb volumenű fejlesztések az úgynevezett konvergencia régiókban – vagyis Budapesten és Pest megyén kívül – zajlottak.
A fővárosi és Pest megyei intézményhálózat, kórházak és szakrendelők, több mint 4 millió embert látnak el. A budapesti és Pest megyei emberek is megérdemlik, hogy megújult intézményekben gyógyulhassanak. Éppen ezért a kormány úgy döntött, hogy az ország legnagyobb népességű területén koncentráltan történjen fejlesztés, amely kiterjed az infrastruktúra és az eszközállomány megújítására is.
A kormány 2017-2026 között, várhatóan több százmilliárdos fejlesztést hajt végre a fővárost és a közép-magyarországi régiót kiszolgáló kórházakban és szakrendelőkben. Három centrumkórház jön létre a fővárosban, és további összesen 25 társkórházban, illetve 16 járóbeteg-szakrendelő esetében valósul meg fejlesztés. Teljesen új intézményként várhatóan 2025-re megépül az új dél-budai centrumkórház is. A 2017-es költségvetési évben már 40 milliárd forintot különített el a kormány a budapesti és Pest megyei kórházi fejlesztésekre: ebből 21,2 milliárd forintot költünk orvostechnológiai beruházásokra, 18,3 milliárd forintot pedig az építészeti tervezés megkezdésére. E források mellett 16 budapesti és főváros környéki szakrendelő, ezen belül 2 városi kórház járóbeteg-ellátásának fejlesztésére, illetve kialakítására 42,6 milliárd forintot fordítunk.”
(Másodközlés. A cikk a KÓRHÁZ szaklapban jelent meg, 2018. április 25-én.)
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!