• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Kanyaró: nem sikerült a 95 százalékos cél

Egészségmagazin Forrás: Weborvos Szerző:

Több mint háromszázan kerültek kórházba, egy ember meghalt a kanyaró miatt Németországban.

Idén kellett volna kanyarómentessé tenni Európát, pontosabban elérni, hogy legalább a lakosság 95 százaléka be legyen oltva a betegség ellen. A nemzetközi egészségügyi szervezetek célkitűzéseihez képest az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) legfrissebb jelentése szerint tavaly július óta összesen 4 224 kanyarós megbetegedést regisztráltak 30 európai államban, és az átoltottság is messze elmarad a kívánt aránytól.

A kanyarós esetek száma egyébként alacsonyabb az elmúlt évekhez viszonyítva. Ez azonban nagy valószínűséggel annak köszönhető, hogy a korábbi járványok miatt nőtt az európai lakosság immunitása, tehát csökkent a fertőzésre fogékony egyének populáción belüli aránya. Az ECDC megállapítja, hogy ennek ellenére az esetek száma továbbra is magas, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az volt a cél, a kanyaró és a rubeola 2015-re eltűnik Európából. Az Egészségügyi Világszervezet adatai is azt mutatják, hogy az unióban és az EGT-országokban is rosszabb a lakosság átoltottsága a 95 százalékos lefedettségi célnál.

Az ECDC jelentése szerint az elmúlt 12 hónapban kisebb-nagyobb kanyaró járványokat jelentettek például Ausztriából, Fehéroroszországból, Belgiumból, Dániából, Franciaországból, Litvániából, Norvégiából, Svédországból és az Egyesült Királyságból. De az elmúlt egy évben Németországból jelentették a legtöbb fertőzést, az esetek 58,2 százalékát itt regisztrálták.

Németországban az idén is többen elkapták a kórt, az ECDC jelentése szerint január 1-je és július 31-e között 365 kanyarós esetről érkezett hír. Főleg Elzászban fertőzött a vírus, de augusztus 10-17. között Berlinből is jelentettek 6 esetet. A német közegészségügyi központ adatai szerint egy tavaly októberben kitört járvány óta összesen 1357-en betegedtek meg kanyaróban, közülük 362-en kerültek kórházba, egy beteg meghalt.

Európán kívül is számos országban kanyarójárvány tombol. Például Mongóliában ez év első hat hónapjában a média szerint 17 580 kanyaró gyanús esetet regisztráltak. Irakban is nőtt az esetek száma: míg 2015. első fél évében 976 esetet jelentettek, addig 2014. azonos időszakában csak 834-et és 603-at 2013-ban. Afrikában is nagy járványokat észlelnek, a Kongói Demokratikus Köztársaságban több mint 20 ezren, Szudánban több mint 5 ezren betegedtek meg az első fél évben, utóbbiak közül 43 meghaltak. Kínában is megháromszorozódott a fertőzöttek száma: míg idén fél év alatt 32 292 megbetegedést jelentettek, addig tavaly csak 9 708 kanyarós eset fordult el hat hónap alatt.

Magyarországon az utóbbi 15 évben szinte alig fordult elő kanyarós megbetegedés. Ez főleg annak köszönhető, hogy 1969 óta kötelező a betegség elleni védőoltást. Ráadásul 1989 óta már két oltásból álló korszerű védelmet alkalmaznak, amelynek során először 15 hónapos korban oltják be a gyerekeket, majd 11 éves korukban megismétlik ezt. Tehát a 45 évesnél fiatalabbak legalább egy, a 25 év alattiak pedig két oltásból álló kanyaró elleni védelmet kaptak. A 45 évesnél idősebbek többsége pedig természetes módon átvészelte a betegséget, így lett védett.

A kanyarót a Paramixovírus okozza. Cseppfertőzéssel terjed, igen ragályos betegség, elsősorban kisgyermekeket fertőz meg. A kanyaró elsődleges tünete a láz, valamint az orr, a torok és a szem gyulladása, melyet a száj nyálkahártyáján keletkező apró fehér pontok kísérnek. Később jellegzetes piros foltok, kiütések jelennek meg, és a nyaktól kiindulva fokozatosan az egész testet beborítják. A kanyaró súlyos szövődményekkel járhat, főleg a tüdőt és az idegrendszert támadhatja meg.