Karácsonyi kulinária, kínlódás nélkül

A karácsony kulturális és vallási talajon fogant hagyományaihoz hozzátartozik a családi tradíciók tisztelete: a jól ismert és már bevált menü adta meghittség, biztonság, állandóság. A kedvenc fogásokban is kifejeződő, orvosi szempontból talán kíméletlen szeretet.

Minden családban más és más a hagyomány, a szokás, a koreográfia, s a háziasszonyok mára már eltervezték a menetrendet, s tudják az ünnepi zarándoklat útvonalát: mikor kihez megyünk, kit fogadunk, kínálunk, etetünk, sőt tömünk degeszre a szent napokon. Asztalra kerülnek az eltérő igények, ízlések vagy diéták szerinti fogások, a rántott, sült, töltött vagy szaftosra hagyott húsok és halak, s persze a köretek, az ünnep táján megbocsáthatóan, ám túlzottan lilahagymás krumplisaláta, vagy a szikáran fegyelmezett, esetleg a karácsony tiszteletére mazsolával-mogyoróval feldobott rizs. S persze a sült krumpli ketchuppal, hogy a gyerekeknek se legyenek elvonási tüneteik.
Másnap irány a vendégség, minimum töltött csirke és házi sütemény, azután a nagynéni, hozzá az elmaradhatatlan, ám utolérhetetlen töltött káposzta, éppen úgy, ahogyan az a dietetikusok rémálmaiban szerepel, szalonnával alul-fölül.

Kíméletes trükkök, fortélyok
Nem hogy végigenni, végigmondani sem könnyű a ránk váró gasztronómiai megpróbáltatások boldogító sorát, s ha nincs kellő önuralom, csak elméleti a kérdés: kihagyjunk-e valamit, s cipeljük lelkünkben hetekig a fájó hiányt, vagy csak csipegessünk, miközben a szívünk szakad meg a jobb falatokért?

A táplálkozástudósok véleménye szerint a lemondásnál, de még a gyomorégésnél is kevésbé fájdalmas trükköket vethetünk be ilyenkor.

Elsőként is vegyük számba, hányszor kell (lehet, illik) nagyobb ünnepi traktán részt vennünk, s az ilyen vendégfogadós vagy vendégségbe menős alkalom előtt tanúsítsunk önmérsékletet. Legyünk tekintettel a diétára nem szorulókra is: ha nehéz ebéd várható, akkor a reggeli legyen jelzésértékű, ha pedig a vacsora ígérkezik keményebbnek a megszokottnál, akkor délben elégedjünk meg egy kis krémlevessel vagy zöldséges egytálétellel, esetleg salátával, abból is a kíméletesebbel. Ha mi várunk vacsoravendégeket, elűzhetjük a majdani rémálmokat azzal, ha a szokottnál korábban tálalunk, s minél több fogásból áll a menü, annál kisebbek és könnyebbek legyenek az adagok.

Bár az ünnepek táján sokkal több nassolnivaló van otthon, próbáljunk ellenállni a csábításnak s ha süteményezés vár ránk aznap, együnk inkább gyümölcsöt, savanykás gyümölcssalátát, esetleg egy gombóc fagylaltot otthon. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ilyenkor még azok is reggeliznek, akik (ejnye-bejnye) a hétköznapokon nem szoktak, s mivel kiadós früstökre csábítanak a maradékok, netán az éppen erre az alkalomra készült kocsonya, legyünk elővigyázatosak.

Például az utóbbi előkészítésénél elegáns, ám kisebb tálkába mérjük az alvadni való lét, ne a négyszemélyes jénaiban vagy a nagymama legmélyebb levesestányérjában kínáljuk. Ez az óvintézkedés csak első látásra tűnik kegyetlen smucigságnak, későbbi fájdalmakat s drága pirulákat spórolhatunk meg vele. (Arról nem beszélve, hogy a kisebb adagból is megehetünk kettőt, ha már minden kötél szakad.)

Észrevétlen diéták
Sok családban vannak diétára szoruló krónikus betegek, s nem csak a háziasszonyt, hanem a beteg lelkét is kíméljük azzal, ha nem két félét főzünk, csak egyfélét: ünnepit, de egészségeset, úgy, hogy a diétázó is nyugodtan ehesse. Például a túrógombócot elkészíthetjük hagyományosan, ám a fekélybetegek a pirított zsemlemorzsát nem ehetik, az ő adagjukat zsírszegény tejföllel, joghurttal meglocsolva tálaljuk, így még az epebetegek is fogyaszthatják, sőt a fogyókúrázók szintén bátrabban ehetik.

Ha a süteményt, édességet mesterséges édesítőszerekkel készítjük, a diabéteszesek is nassolhatnak, a szigorú koleszterin megvonáson lévő szív- és koszorúérbetegek ételeibe pedig csak a tojásfehérjét használjuk fel. A ropogós liba vagy kacsasült is asztalra kerülhet például hámozott párolt almával körítve, ám a kímélő étrenden lévők kedvéért először pároljuk meg egy kis vízzel és a fűszerekkel a húst, így a saját – leönthető – zsírján is megsül, anélkül, hogy kiszáradna. Könnyű fogás a grillezett töltött pulykamell, ezt cukorbetegeknek zsemle helyett reszelt zöldséggel készíthetünk.

A kíméletes menü összeállításakor a fordított utat is követhetjük: sovány csirke vagy pulykamellet párolunk, grillezünk, sütünk tetszés szerint, csakhogy az egészséges gyomrúakét erősebben fűszerezzük vagy az ő adagjukat keményebb raguval, különlegesebb körettel tálaljuk. Saját találmány: apróra vágott bacon-szalonnát összepirítunk apróra vágott aszalt szilvával és egy marék mazsolával, nincs az az unalmas hús, amit ne tenne élvezhetővé ez a csillogó, édes-sós ragu.
Diétás fogások feltűnés nélkül