Kardiovaszkuláris kockázati tényezők

A kardiovaszkuláris prevenció célja a kardiovaszkuláris mortalitás és morbiditás csökkentése. Az ESC és az Eurostat adatai alapján Magyarország a kardiovaszkuláris halálozás és a kardiovaszkuláris kockázati tényezők szempontjából az európai országok sereghajtói közé tartozik, és ezen csak szakmai összefogással tudunk javítani, írja a medicalonline.hu.

Az egyre sikeresebb gyógyszeres és intervenciós kezelések ellenére világszerte változatlanul a kardiovaszkuláris betegségek (CVD) jelentik a vezető halálokot. A háttérben húzódó ateroszklerózis kialakulása már akár gyermekkorban elkezdődhet, és aztán évek, évtizedek alatt lappangva, tünetmentesen fejlődik ki. Ha a fokozott kockázat időben kiderül, megfelelő életmódváltással, a rizikófaktorok eliminálásával, illetve szükség esetén gyógyszeres kezeléssel a betegség elkerülhető lenne. A kardiovaszkuláris prevenció olyan összehangolt sorozat – mind populációs, mind az egyén szintjén –, amelynek célja, hogy a kardiovaszkuláris betegségek következményeinek hatását megszüntessük, csökkentsük vagy minimalizáljuk.

2012 májusában a WHO azt tűzte ki célul, hogy a „4 fő közellenség” (szív- és érrendszeri betegségek, diabetes mellitus, COPD, daganatok), vagyis a legfőbb nem fertőző betegségek okozta halálozás 2025-re 25%-kal csökkenjen. A 6 fő rizikófaktor (dohányzás, alkoholfogyasztás, sóbevitel, obezitás, emelkedett vérnyomás és vércukorszint) megfelelő kontrolljával a CV halálozást sikeresen lehetne csökkenteni (1).

Annak ellenére, hogy a szív- és érrendszeri betegségek gyógyítása és megelőzése terén az elmúlt évtizedekben jelentős eredmények születtek, hazánkban a CV betegségek ma is a halálozási statisztika első helyén állnak. Ezért a hazai egészségügy egyik legfontosabb feladata a CV betegségek megelőzése, hiszen a magyar lakosság több mint fele szív- és keringési betegségben hal meg (2).

A kardiovaszkuláris halálozások magas részaránya részben a népesség öregedésével, részben a kockázati tényezők prevalenciájának változásával magyarázható, de paradox módon hozzájárul ehhez az egészségügyi ellátás új, hatékony eszközrendszere is.

Az Európai Kardiológus Társaság (ESC) tagországaiban végzett 2017-es felmérés alapján az összes halálozás 45%-a kardiovaszkuláris betegség következtében alakul ki, 20%-a ischaemiás szívbetegség, 11%-a stroke, 14%-a pedig egyéb CV ok miatt (4). Fontos statisztikai adat az elvesztett életévek (DALY) vizsgálata, amely egy meghalt által 0–70 év potenciális élettartamból le nem élt évek számát jelenti százezer főre vonatkoztatva. Az elvesztett évek száma 14%-ban ischaemiás szívbetegség, 6%-ban stroke, 5%-ban pedig egyéb kardiovaszkuláris betegség miatt következik be. 

Hipertónia mint kockázat

A kockázati tényezők változásai is sokat jelentenek a kardiovaszkuláris prevenció szempontjából, ezeket is feldolgozta az ESC Atlas of Cardiology. A hipertóniás betegek esetében a vérnyomás folyamatos lineáris összefüggésben van a stroke és myocardialis infarktus kialakulásának rizikójával. Az INTERHEART vizsgálat becslése alapján az AMI 22%-ban áll összefüggésben a hipertóniával (5).

További részletek a portálon.