Készüljenek a melegre a visszér-betegek!

Különösen a nőket és az álló foglalkozásúakat érinti a visszérbetegség, amely kezeletlenül súlyos szövődményekhez vezethet, megelőzéséért viszont sokat tehetünk. Dr. Sepa György, az Oxygen Medical sebésze, érsebésze hasznos tanácsokkal szolgált.

A hajlamra épülnek a rizikófaktorok
A visszér-betegség oka a visszerekben megnövekedett nyomás, ami főként a gravitációból ered, és tartós fennállása a vénabillentyűk elégtelenségéhez, a vér pangásához, majd az erek kitágulásához vezet. Amennyiben a felmenők is szenvedtek ettől, az utódoknál is megvan a hajlam a kialakulásra. Ugyanakkor egyes rizikófaktorok is elősegítheti a visszeresség kialakulását.

A visszerek állapota a kánikulában azért romlik, mert a melegben az erek kitágulnak, ami azt eredményezi, hogy a billentyűk nem zárnak teljesen, a véráram megfordul bennük és vénás pangást okoz. Emiatt rosszabbodnak a panaszok. Éppen ezért nyáron elengedhetetlen a kezelés, a kompressziós harisnyai viselése, mely a kezdeti stádiumban is alkalmazandó. Akik állómunkát végeznek, a vénás véráramlás egyik fontos feltételétől, a környező izmok munkájától vannak megfosztva. Ilyen szempontból a mozgásszegény, ülő életmód is jelentős kockázati tényező.

A várandósság első trimesztere idején főként a hormonális hatások következtében kitágulnak az erek, később pedig a magzat növekedése kapcsán a kismedencei nyomás fokozódás következtében romlik a vér visszaáramlását a szívhez. Különösen többszörös terhesség esetén megjelenhetnek gáttáji és a kismedencei vénatágulatok is, ezek azonban a legtöbb esetben a szülést követően visszafejlődnek. Fontos, hogy az érintett kismama minél hamarabb szakszerű tanácsokat kapjon! Ugyanígy fontos a túlsúlyosok életmód orvosi kezelése is.

Életmóddal a megelőzésért
Segíthet, ha naponta akár többször váltózuhanyt alkalmazunk, amikor felváltva meleg, majd hideg vizet folyatunk a vádlinkra, hideg vízzel befejezve a folyamatot. A változó hőmérséklet hatására az erek kitágulnak, majd összehúzódnak, ez kiváló értorna és vérkeringés-serkentő is egyben.

Kerüljük a túl magas sarkú cipőket, ideális az 5 centi alatti sarokmagasság. A túl magas sarok viselése esetén ugyanis másként feszül a lábszárizomzat, jelentősen csökken az izompumpa, ami a vér visszaáramoltatását szolgálná.

Ha lehet, kerüljük a hosszú ideig történő álldogálást, illetve ha muszáj ezt tennünk, rendszeresen tornáztassuk, mozgassuk meg a lábujjakat, a lábszárat, és szabadidőnkben sportoljunk. Kifejezett panaszok esetén napközben ajánlatos a kompressziós harisnya viselése, esténként pedig a láb felpolcolása.

Rendszeresen ürítsük ki a vénákat értornával!

Túlsúly esetén ajánlatos a kilókat fokozatosan csökkenteni elsősorban mozgással, illetve az étrend átalakításával, hogy minél kevesebb súlyt kelljen a lábaknak cipelnie.

Csak az orvos segíthet
Amennyiben bárki láb- és bokadagadást, lábszárfájdalmat, a bőr bepirosodását, nyomásérzékenységet érzékel magán, vagy észreveszi, hogy a gáttájon jelentek meg visszerek, feltétlenül forduljon orvoshoz. – javasolja dr. Sepa György.

Csak szakember döntheti el, milyen módszer lesz az adott esetben optimális. A műtét a tágult visszerek eltávolításával, a szklerotizáció pedig speciális anyag vénába fecskendezésével elzárja, és ezzel megszünteti az adott érszakasz visszértágulatát.
Ezeket a módszereket intézetünkben Magyarországon csak ritkán használt, az egyik legkorszerűbb módszerrel, a Rádiófrekvenciás F Care Systems EVRF készülék segítségével oldjuk meg, mely kevésbé fájdalmas, mint a lézeres kezelés. Ez utóbbi eljárás során a mesterségesen elzárt vénaszakaszon már nem folyhat vér, ezek feladatát a környező egészséges vénák veszik át. Természetesen lehetőség van a klasszikus műtéti megoldásra is a lágyékhajlatban történő érlekötés és a combból, esetleg emellett a lábszárból történő vénaeltávolítás.