• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Kevés orvos szeret kezet mosni?

Egészségmagazin Forrás: Weborvos Szerző:

Munka közben az ajánlott alkalmak kevesebb, mint 15 százalékában mostak az orvosok kezet.

Öt esetben ajánlja az Egészségügyi Világszervezet (WHO), hogy az egészségügyben dolgozók mossanak kezet. A Szent János Kórházban idén tavasszal négy osztályon figyeltek meg a kézmosási szokásokat. Az Országos Epidemiológiai Központ honlapján közzétett adatok alapján a szakdolgozók az esetek 37,5 százalékában teljesítették az előírást, az orvosok azonban az ajánlott alkalmaknak csupán 14,8 százalékában tisztították meg a kezüket.

A WHO és az egyes országok egészségügyi hatóságai is azért tartják rendkívül fontosnak a kézhigiénét, mert az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések túlnyomó többsége úgy terjed, hogy a beteget ellátó személyzet keze átviszi a kórokozókat egyik betegről a másikra. Épp ezért a kézmosás az egyik leghatékonyabb, egyszerűbb és költséghatékonyabb módja az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésének.

A WHO szerint a beteg érintése előtt, az aszeptikus beavatkozás előtt, a váladékkal történt találkozás után, a beteg és környezetének érintését követően ajánlott kezet mosni.

Az OEK honlapján bemutatott direkt megfigyelést idén március-áprilisban végezték a Szent János Kórház négy osztályán. Összesen 81 alkalommal 29 órában figyelték meg a 28 ápolót és 4 orvost. Ez alatt az idő alatt 343 olyan esetet rögzítettek, amikor a WHO indikációi szerint kezet kellett volna mosniuk. Ehhez képest összesen 118-szor fertőtlenítették a kezüket, tehát az esetek alig több mint egyharmadában (34,4 százalékában). Ez az arány egyébként nem tér el a külföldön végzett hasonló mérésektől.

A vizsgálatból egyébként az is kiderült, hogy nem ugyanolyan a kézmosási hajlandóság egyes meghatározott esetekben: például az aszeptikus beavatkozás előtt az előírt alkalmak 64,3 százalékában fertőtlenítették a kezüket az ápolók és az orvosok, de többségük elfeledkezett erről a beteg környezetének érintése után (ilyenkor csupán 17,8 százalékában mostak kezet).

Valószínűleg sok múlik azon is, hogy milyen példát mutatnak egymásnak az orvosok és az ápolók. Az egyes osztályok között ugyanis nagyon nagy volt a különbség: az egyik részlegen a meghatározott kézhigiénés alkalmak csupán 5 százalékában mostak kezet, míg egy másikon ez az arány 65 százalékos volt.

A WHO javaslata alapján az Országos Tisztifőorvosi Hivatal és a Betegbiztonsági Fórum olyan oktatást szervezett, ahol kórházanként két szakember lehet kiképezni a kézhigiéné direkt megfigyelésére. A képzések tavasszal kezdődtek Budapesten és ősszel folytatódnak néhány egyetemi városban.