2010-ig tekinthetjük át, hogy miből mennyit eszünk a KSH adatsorai alapján.
Összesen kevesebbet eszünk, és némileg talán egészségesebben is – derül ki a KSH június közepén publikált jelentéséből, ez azonban leginkább a válságnak köszönhető. És még így is szinte mindenből többet eszünk az ajánlott napi mennyiségeknél – zsírból például a másfélszeresét –, csak szénhidrátokból állunk az egészséges szinten. Aggasztó még, hogy jelentősen visszaesett a zöldség- és gyümölcsfogyasztásunk. A recesszió mellett az időjárás is betett nekünk, így nehéz megmondani, hogy mennyiben változott ténylegesen az ízlésünk és a táplálkozási szokásaink - írja az Index.
A KSH a napokban jelentette meg a legfrissebb, a hazai élelmiszerfogyasztásról szóló adatait, amivel 2010-ig tekinthetjük át, hogy miből mennyit eszünk, vagyis adatokból következtethetünk arra, hogy mennyire táplálkozunk egészségesen. A statisztikai jelentés a húsok és zsírok mellett a tej, tojás, zöldség-gyümölcs, kávé, szesz és dohányfogyasztásunk áttekintésére is alkalmas.
Egészen pontosan nemcsak rólunk van szó a felmérésben, hiszen beleszámolták az itt vásároló külföldieket is (de ők vélhetően nem vittek kezelhetetlen torzítást a rendszerbe). Emellett az egy főre eső adatoknál az éves átlagnépességgel számoltak, tehát úgy érdemes az adatokat nézni, hogy egy felnőtt ember átlagosan mindenből többet fogyaszthat az itt megjelölt értékeknél, hiszen ritka az olyan csecsemő, aki több liter tömény szeszt inna, vagy fél mázsa húst enne egy év alatt.
A disznó évtizede, Drága nekünk a zöldség-gyümölcs, Zsír volt Kádár alatt - további részletek az Indexen.