Kezdődik az invázió: veszélyben a Télapó

A Kullancsszövetség tavaly tavasszal indult akciója nyomán csaknem 900 egyedet küldtek be a felmérést támogatók, s bár a pénzszűke miatt csak 456 vérszívót tudtak megvizsgálni, 78 bizonyult közülük Lyme-fertőzöttnek. A mostanra elkészült vizsgálatok kimutatták, hogy 16 adta át a kórokozót embernek is – jelentették be azon a tájékoztatón, amelyen a civil szervezet idei akcióit ismertették.

Nem pusztán a fertőzés ténye, hanem a kórokozó típusának ismerete is fontos információ a kezelőorvosnak, mert abból tudható, melyik szervrendszer megbetegedése várható a megcsípett személynél. A Lyme-kórt okozó borrelia baktérium stricto fajtája elsősorban ízületi, míg a garinii idegrendszeri, az afzelii bőrelváltozásokat okoz. Az elsőből a Győr-Moson-Sopronból, Komárom és Pest megyéből érkező mintákban találtak, a másik inkább a Békés-, Fejér,- Hajdú-Bihar,- Jász-Nagykun-, Nógrád és Pest megyéből érkezőkre volt jellemző, a leggyakoribbnak mutatkozó afzelii baktérium a csongrádi, somogyi, tolnai, vasi és Veszprém megyei küldeményekből került elő.

Mint elhangzott, az idei vizsgálatok száma erősen limitált, de a patikákból beszerezhető gyűjtőcsomag segítségével, az együttműködő partner Istenhegyi Géndiagnosztikai Laborban idén is van lehetőség ilyen kullacsvizsgálatra, de már csak térítéssel. A minták beküldéséhez a Magyar Posta speciális, bélelt és előre megcímzett borítékot bocsát rendelkezésre. Mivel a posta nem szállíthat fertőző anyagot, a lezárt és sérülésmentes borítékot csak a postahivatalokban lehet feladni, ahol ellenőrzik azokat. Az intézmény azzal támogatja a szövetség kezdeményezését, hogy külön postafiókban ingyen gyűjti, majd szállítja a laborba naponta a mintákat. Mivel a tavalyi akció során detektáltak először két budapesti mintában az A14S jelű, borrelia spielmanii néven a mérsékelt égövön már leírt törzset, ezért a szövetség az e fajta elterjedtségének vizsgálatára külön figyelmet fordít az idén érkező fővárosi és Pest környéki mintákban.

A sikeres akciók nyomán bővült a szövetségbe tömörülő szervezetek száma. Egyikük, a Bayer Hungária Kft. ez alkalomból adta át a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének azt a csomagot, amely 32 vakvezető kutyájuk egy évre elegendő védő-és irtószereinek kollekcióját tartalmazza. Az idei év amúgy a házikedvenceké: az újabb felmérő akció az ő körükben indul a helyi állatorvosok közreműködésével, az általuk kiszedett és beküldött kullancsokat az Állatorvosi Egyetem parazitológiai tanszékének közreműködésével vizsgálják, kiemelten mérve a Lyme-kórt okozó borreliózisok, illetve a kutyások rémének tartott egysejtű élősködő, a babézia előfordulási gyakoriságát.

Nagyban

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A kullancs-szezon kezdetével 500 figyelmeztető táblát helyeznek ki a legnépszerűbb kirándulóhelyeken, ezzel irányítva a figyelmet részint a veszélyre, részint a védekezés módjára, például a kullancsenkephalitisz okozta agyvelő- és agyhártyagyulladás megelőzését szolgáló védőoltás fontosságára. Április 12-től már két számon is él a kullancs infovonal: a 224-5491-es és a 224-5492-es számon 8-tól 18 óráig érhetik el a szakértőket. Mind az aktualizált kullancstérkép, mind a legfontosabb információk elérhetők a www.kullancsinfo.hu weboldalon is.

Mint megtudtuk, idén már az Országos Epidemiológiai Központ is támogatja a szövetség munkáját, saját vizsgálatban a háziorvosok bevonásával próbálják feltérképezni a fertőzések tüneteivel jelentkezők számát.

Reszkess Európa: mindenhol ott vagyunk

A kullancsok által terjesztett enkephalitisz-vírus okozta agyvelőgyulladásos esetek számának növekedése egész Európára jellemző, bár az egyes országokban jelentős eltérések lehetnek. Az esetszám növekedés miatt az Európai Unió különleges forrásaiból életre hívtak egy speciális kullancs vizsgálati programot, az EDEN (European Diseases int he Changing European Environment) projekt keretében. A program 14 országban 16 partnerszervezet segítségével vizsgálja azokat a környezeti, emberi visekedés-beli, zoológiai tényezőket s az egészségügyi rendszer sajátosságait, amelyek választ adhatnak a növekedésre és megoldást a védekezésre – tudtuk meg a szövetség Kullancsinfo 2006 című kiadványából. A felmérés része az a vizsgálat, amely feldolgozza az elmúlt 35 év kullancs okozta agyvelőgyulladások adatait, valamint 2005-2008 között minden résztvevő országban, 4-6 helyen folytatnak adat és kullancs-gyűjtést a jelenlegi állapot felmérésére, fajok szerint osztályozva a befogott egyedeket és laboratóriumban vizsgálva a bennük található kórokozókat.

Az átlagos középhőmérséklet emelkedésével a kullancs-szezon is megnyúlt,  a globális turizmus pedig közrejátszik abban, hogy addig ismeretlen vagy nem honos fajok kerüljenek az utazókkal együtt egyik helyről a másikra. A kullancsok 2005-ben átlépték az addig lélektani határnak tartott északi sarkkört, az első lappföldi agyvelőgyulladást Kokkolában regisztrálták tavaly, így az Észak-déli tengelyen a Balkántól az Északi sarkig, a kelet-nyugati tengelyen pedig a thüringiai erdőségektől egészen Mongóliáig megtalálhatók. Szibéria egyes területein a kullancs-enkephalitisz olyan méreteket öltött, hogy speciális kórházi osztályokat kellett létre hozni.

Bioélelmiszer, mint fertőzésforrás
Az EDEN vizsgálat természetesen nemcsak a állati, hanem az emberi tényezőket is vizsgálja, a turizmus mellett a prevenciós lehetőségek és hajlandóság elterjedtségét is. Az Ausztriában detektált jelentős esetcsökkenés mögött (a 80-as években évente számlált 800 beteg helyett 2003-ban mindössze 41-et regisztráltak) vélhetően az állhat, hogy ott az átoltottság 85, míg Magyarországon alig 6 százalékos. Mégis, tavaly újra száz beteget kezeltek ezzel a fertőzéssel, ami szintén magyarázatra szorul. A hazai esetszám a 90-es évekig közepéig stabilan 300-400 körül mozgott, majd 1998-tól hirtelen a nyolcadára csökkent. Sajnos, 2004-óta ismét követi az európai trendet: folyamatosan emelkedik.

A témával foglalkozó szakemberek szerint az alacsony esetszám nem következik biztosan az alacsony betegszámból, mert bár bejelentés köteles betegségekről van szó, a jelentési fegyelem nem egységesen erős. A hazai alapellátásban nem végeztek a gyanús, nyári influenzára vonatkozó felmérést, márpedig annak tünetei megegyeznek a Lyme-kór bevezető tüneteivel. A kórházak finanszírozása is sajátos helyzetet teremt: az agyvelőgyulladás, mint ápolást indokoló fődiagnózis nem a legkedvezőbb, így, ha más kódot használ, több pénzhez jut az intézmény, és fals adatokhoz a statisztikus.

A vizsgálat szociológus szakértői különös figyelmet szentelnek az életmód változásaiból adódó okok feltárásának, pl. az egyre népszerűbb biokultúra térhódítása miatt szaporodó fertőzésforrásoknak. A bioélelmiszerek divatja miatt megnőtt a kezeletlen (nyers) kecske- és juhtej fogyasztók száma, így talán nem meglepő, hogy 2004-re hazánkban mintegy 15, Szlovákiában 20, Észtországban pedig 69 személyt érintett az ún. „kecsketej agyvelőgyulladás" járvány: a korokozó ugyanis bejut az állatok tejébe és forralás híján a tejtermékekbe is.

Madárválasz az emberi háborúra

Az elmúlt két évtizedben a zoológiai helyzet is megváltozott. Az agyvelőgyulladás vírusát hordozó rágcsálók, kisemlősök mellett a vándormadarak is okolhatók a vírus földrajzi elterjedésében. Mivel a Balkán háborúk megváltoztatták a költöző madarak útvonalát és a költőhelyeket, olyan helyeken is elpotyogtatták a kullancsokat, ahol régen hírét sem hallották ennek a vérszívónak. Így került fel pl. hazánk kullancstérképére Szeged, miután a mártélyi erdők madárvilága jelentősen megváltozott. Nem honos rovarfajok is megjelentek nálunk, például a madarak hátán utazó lágytestű kullancs, az argasz.

Az emberre veszélyes kórokozók nem csak számban szaporodtak, a 60-as években végzett vizsgálatok óta a hazai kullancsokban már 12 különböző féle emberi és állati patogént tartanak számon, (nem számolva a borrelia különböző fajtáit), a Lyme-kór és az agyvelőgyuladás korokozói mellett megjelent a leggyakrabban előforduló a Tularémia, Francisella, Rickettisa baktérium és a babezia protozoon.