A fizikai Nobel-díj első díjazottja, tiszteletbeli orvos, az X-sugarak felfedezője.
Wilhelm Conrad Röntgen 1845-ben született egy kis porosz városkában, a Düsseldorf melletti Lennepben. Édesanyja Charlotta Contanza Frowein holland nemzetiségű, édesapja Friedrich Conrad Röntgen, posztógyáros volt. 1848-ban a családfő a gyárát áttelepítette Appeldoornba, Hollandiába, a család is ide költözött. A fiatal Röntgen itt végezte el magánelemi iskoláját, majd Utrechtben az első polgári iskolába került. Érettségi előtt azonban három hónappal, 1863-ban kizárták az iskolából tiszteletlenség miatt. Azt azonban megengedték neki, hogy az érettségit magánúton szerezze meg. Ezt akkor nem sikerült megszereznie, mivel görögből és latinból elégtelent kapott.
1865-ben Zürichbe ment és beiratkozott a helyi Műszaki Főiskolára, ez volt az egyetlen olyan főiskola német nyelvterületen, ahol érettségi nélkül folytathatta tanulmányait (ebben az iskolában végzett Albert Einstein is). Gépészetet kezdett tanulni, 1868-ban gépészmérnöki diplomát szerzett. Tanulmányai alatt hallgatta Robert Clausius kinetikus gázelméletről szóló előadásait, érdeklődése ekkor fordult a fizika felé. Clausius nyugalomba vonulása után az egyetem fizikai katedráját August Kundt kísérleti fizikus töltötte be, aki bevezette a fizikai laboratóriumi gyakorlatokat az egyetemen. Itt figyelt fel Kundt Röntgen tehetségére, az ő rábeszélésére doktori vizsgát tett fizikából 1869-ben, doktori disszertációjának címe „Studien über Gase" volt. A doktori disszertációjában szereplő vizsgálatokat tanára, August Kundt laboratóriumában végezte el.
1869-ben Würtzburgban helyezkedett el az egyetemen asszisztensként August Kundt mellett. Az asszisztensi fizetés azonban csekély volt, így apja támogatására szorult. 1870-ben publikálta első tudományos értekezését az „Annalen der Physik und der Chemie" folyóiratban.
1872. január 19-én háromévi jegyesség után összeházasodott Anna Bertha Ludwiggal, egy zürichi vendéglős lányával, a házasságkötés Apeldoornban zajlott le.
Mivel Kundt javaslatának ellenére Röntgent nem nevezték ki magántanárnak, azzal az indokkal, hogy nincs érettségije, Kundt 1872-ben elhagyta az egyetemet és Strasbourgba ment, ahová Röntgen is követte. 1874. március 14-én doktori címet szerzett, magántanár lett, majd 1875-től a Hohenheimi Akadémiára került rendes tanárnak. A professzori címet is megszerezte fizika és matematika területen. Mivel az egyetemnek nem volt fizikai laboratóriuma, így 1876-tól visszament Strasbourgba mint a fizika professzora, az elméleti fizika magántanáraként, ahol folytathatta kísérleteit Kundttal. 1881-ben a Gießeni Egyetemre került a fizika tanszék vezetőjeként. 1887-ben feleségével örökbe fogadták az akkor hatéves Josephine Bertha Ludwigot, aki felesége bátyjának lánya volt. 1888-ban a Würzburgi Egyetem professzora lett. 1900-ban a bajor kormány felkérésére a Müncheni Egyetem professzora lett, 1901-ben elsőként kapta meg a fizikai Nobel-díjat. A kapott díjjal járó összeget a Würzburgi Egyetemnek ajánlotta fel.
Az I. világháború alatt Amerikában tartózkodott, majd a világháború lezárásakor visszatért Münchenbe. Felesége 1919-ben halt meg. Röntgen 1920-ban vonult nyugdíjba, majd hamarosan, 1923. február 10-én halt meg bélrákban. Elképzelhető, hogy ez a betegsége összefüggésben volt a kísérleteivel.
A Wilhelm Conrad Röntgen életét bemutató cikk a Wikipedia magyar szócikke alapján készült.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!