Kiknél és hogyan merülhet fel a COPD gyanúja?

A COPD a hörgők és a tüdők károsodásával járó progresszív betegség, melynek tünetei egyénenként változhatnak, és a betegség súlyosságától függően különböző intenzitásúak lehetnek. Melyek azok a figyelmeztető jelek, amelyek felvethetik a betegség gyanúját? Dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász-allergológust a Tüdőközpont orvosát kérdeztük.

A COPD-ről

A COPD egy hosszú évek alatt kialakuló krónikus betegség, ami a hörgők krónikus gyulladásával, a légúti áramlás és a légzési kapacitás fokozódó beszűkülésével jár. Bár a COPD visszafordíthatatlan, a dohányzás elhagyása, a korai stádiumban történő felismerés, valamint az idejében elkezdett terápia segítségével a betegség lefolyása jelentősen lassítható.

Mely tünetek vethetik fel a COPD lehetőségét?

A COPD vezető tünetei: légszomj és krónikus köhögés

A COPD legjellemzőbb tünete a krónikus légszomj, a nyáktermeléssel járó köhögés pedig a betegek akár 30 százalékánál is jelen van. A légszomj terhelés vagy fizikai aktivitás hatására fokozódik, és gyakran nehézlégzésként, zihálásként, fulladásként jellemzik az érintettek. A krónikus köhögés kezdetben csak időszakosan, később minden nap jelentkezik, és lehet produktív (hurutos), illetve nem produktív (száraz) is. Sokszor azonban a köhögést a betegek a dohányzás vagy a káros környezeti hatások következményének tulajdonítják, emiatt gyakran figyelmen kívül hagyják, és nem kérnek orvosi segítséget. A tünetekre jellemző, hogy napról napra változnak, és évekkel is megelőzhetik az obstrukció (légúti beszűkülés) kialakulását. Ha tehát a légszomj és a krónikus köhögés áll fenn – különösen, ha kockázati tényezők is jelen vannak –, felmerül a COPD-gyanúja, és mindenképpen szükséges a mögöttes okok felkutatása.

A legfontosabb kockázati tényező a dohányzás, de igen jelentős a légszennyezés, a munkahelyi expozíció (gőzök, vegyi anyagok, gázok) és otthoni inhalációs ártalom is. Ez utóbbi esetben a tüzelőanyagok használata és a keletkezett káros anyagok lakótéren belüli belélegzése jelent veszélyt. A COPD vezető tünetei kapcsán ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy a légutak beszűkülése nehézlégzés és/vagy köhögés nélkül is fennállhat, és fordítva – hangsúlyozta dr. Tárnok Ildikó.

Köpetürítés

A COPD-s betegek gyakran szenvednek túlzott nyáktermeléstől, emiatt gyakran köhögnek, hogy eltávolítsák a nyákot a légutakból. A COPD-ben keletkezett váladék sokszor sűrű és nehezen köhöghető fel. A krónikus bronchitis (hörghurut) klasszikus definíciója szerint a vezető tünetnek számító produktív köhögésnek – más, ezt magyarázó körülmények hiányában –legalább két, egymást követő évben, legkevesebb három hónapon át kell fennállnia. Ez a definíció azonban nem tükrözi jól a COPD-t kísérő produktív köhögés valamennyi sajátosságát. COPD-ben a nyáktermelés ugyanis időszakos is lehet, ráadásul a mennyiségét nehezen értékelhetővé teszi az is, hogy sok páciens nem köpi ki a keletkezett váladékot.

Zihálás és mellkasi szorító érzés

A légzést kísérő sípoló hang, a zihálás, a mellkasban jelentkező szorító érzés a COPD gyakori tünetei, és a légzési nehezítettséget jelzik. Ezekre a tünetekre is jellemző, hogy időszakosan és egyetlen nap alatt is változhatnak, ugyanakkor hiányuk nem zárja ki a COPD diagnózisát.

Fáradtság

A fáradtság vagy kimerültség szubjektív érzése, a romló fizikai terhelhetőség az egyik leggyakoribb és legnyomasztóbb tünet, amiről a COPD-s betegek beszámolnak, és ami nagy mértékben befolyásolja munkavégzésüket és életminőségüket.

Összefoglalva

Amennyiben a betegnél légszomj és krónikus köhögés áll fenn, illetve dohányfüst expozíció, munkahelyi/otthoni inhalációs ártalom is szerepel a kórelőzményben, akkor mindenképpen gondolni kell a COPD lehetőségére is. A COPD diagnózisának mérlegelésekor a súlyosbodó nehézlégzés, krónikus köhögés és a kockázati tényezők jelenléte mellett a visszatérő zihálás, (és) a gyakori és nehezen gyógyuló légúti fertőzések is fontos klinikai indikátorai lehetnek a betegségnek, amit részletes tüdőgyógyászati vizsgálatot követően spirometriás vizsgálattal igazolhatunk.