Kis ezerjófű: mégis, mire jó?

Az ógörög monda szerint a megsebesült kentaurt a kis ezerjófű gyógyította meg. Erről kapta latin nevét (Centaurium umbellatum, vagy Centaurium erythraea), és a köznyelv is gyakran illeti „kentaurfű" elnevezéssel. Hogy Kheiron kentaur nyillal átlőtt lábát pikk-pakk rendbetette, csak egy a kis ezerjófű érdemei közül. A Gyógynövénytúrák.hu utánajárt, mire lehet még jó e növény?

Az Észak-Amerikában és egész Európában honos ezerjófű a tárnicsfélék családjába tartozik. Magyarországon szintén gyakori látvány erdőségekben, bokrosokban, szikeseken és nedves réteken is. Gyógynövénytúrákon megfigyelhetjük pirosas-rózsaszínes virágait, és észervehetjük, hogy csak napsütésben nyílnak ki.
Azt is észrevehetjük, hogy a kis piros virágok mint valami csillag, vagy mint sok száz (vagy ezer) apró tüske meredeznek, egyesek szerint ez a magyarázat az ezerjófű magyar elnevezésre. Bár virágját és föld feletti részét június-augusztusban gyűjtik (hivatalosan), leszedni nem szabad, mert védett növény.

Az ezer hasznú fű
A virág formáján alapuló elnevezéssel nem mindenki ért egyet, azzal azonban igen, hogy e növény rendkívül sokoldalú. Egy 1792-es házi orvos-szótárból tudhatjuk meg az igazságot a kis ezerjófűről: „Igazán hívattatik ezer jó fínek, mert ember ennek hasznait, ha ezeret számlál-is, elegendőképpen el nem számlálhatja", azaz se szeri se száma a növény gyógyhatásainak.

Étvágyjavító, emésztést serkentő, epeműködést előmozdító hatása miatt főként bélrenyheség és májbántalmak ellen ajánlják. A benne található szekoiridoidoknak köszönheti erősítő, serkentő hatását, mely miatt a népnyelv gyakran illette a „földepe névvel". Ugyanezen tulajdonáságnál fogva a kis ezerjófű fontos alapanyaga különböző keserű likőröknek, gyomorkeserűknek.

Puffadás ellen, vagy lábadozás, legyengültség esetén ánizzsal, édesköménnyel keverve elsőrangú szer lehet teája. Kamillával keverve anorexiásoknak ajánlják. Bár az ezerjófű igen keserű, íze nem kellemetlen (ellentétben a sokkoló cickafarkkal) inkább a komló keserűségére emlékeztet.

Májtisztításra, emésztőrendszeri rendellenességre: 1g növény forrázunk le 1 csésze vízzel. Lefedve áztassuk 10 percig, majd szűrés után fogyasszuk étkezések előtt egy órával.

Ezen túl még gyakran alkalmazták e növényt lázcsillapításra, erről szintén kapott egy hangzatos népi nevet: a tüzes ember virága. Külsőleg vérzéscsillapító, baktériumölő-sebgyógyító, így sebek tisztítására használják a föld feletti részeket megfőzve, sőt ez a főzet állítólag hajmosásra is alkalmas (hajhullás, fejtetű ellen).

Hajmosáshoz: 30-50g szárított növényt 1l vízbe szórunk és 2-3 percig forraljuk. Napi 1-2-szer bedörzsöljük vele fejbőrünket.

Mindazonáltal meg kell említeni, hogy 10 napnál tovább egyfolytában nem tanácsos kis ezerjófű teát fogyasztani, mivel gyomor- vagy nyombélfekélyt okozhat. Külsőleg alkalmazva azonban nem kell félnünk tőle, sőt, a kis ezerjófűből készült krém vagy testápoló a bőrhibákat és szeplőket is hamar eltünteti.