Koffein: napi három csészéig mindent tud

Világszerte emberek milliói kezdik a reggelt egy csésze kávé, tea, kakaó elfogyasztásával, vagy frissülnek fel a nap során egy csésze cappuccino vagy egy pohár kóla mellett. Ezek a legnépszerűbb élénkítő hatású italok, melyek megszokott elemei táplálkozásunknak, hozzájárulnak a napi folyadékbevitelhez, és ha mértékkel élünk velünk, megannyi más módon is jótékonyan befolyásolhatják egészségünket. Közös hatóanyaguk a koffein, amely jellemzően növeli az éberséget, a koncentrációt, a mentális és fizikai teljesítményt - tájékoztat legújabb hírlevelében a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége.

Mit jelent a mérsékelt mennyiség?

Van, aki több csésze kávét, teát, vagy több pohár koffeint tartalmazó üdítőt megihat rövid időn belül, anélkül, hogy különösebb hatását érezné, míg mások már egy adag után élénkebbek lesznek. Az egyéni érzékenység döntő szempont a koffeintartalmú élelmiszerek fogyasztásánál, és mindenki saját tapasztalatából szűrheti le leginkább a számára ideálisnak érzett mennyiséget. Jó azonban tudni, hogy az általánosan elfogadott táplálkozástani ajánlások szerint egy egészséges felnőtt ember számára a mérsékelt napi maximum koffein mennyiség 300 mg. Európában az átlagos fogyasztás napi 200 mg koffein, de vannak olyan észak-európai országok – Dánia, Finnország, Norvégia, Svédország –, ahol ez az érték a napi 400 mg-ot is elérheti. A várandós nők esetében, mivel a koffeinlebontás lelassul terhesség alatt, biztonságosabb, ha egy kisebb, napi 200 mg fogyasztási felső határt tartanak szem előtt. Anyatejes tápláláskor – habár az anyatejbe csak nagyon kis mennyiségben jut át a koffein – szintén ajánlott figyelembe venni az egészségügyi határértéket, és kerülni kell a koffeinbevitelt. Kiemelten fontos, hogy figyelemmel kísérjük a gyermekek étkezési szokásának alakulását, mivel a túlzott koffeinbevitel náluk könnyen ingerlékenységet, szorongást, átmeneti viselkedészavarokat eredményezhet. A betegek legyenek körültekintőek, legjobb, ha szakemberrel (orvossal, dietetikussal) konzultálnak az élénkítő hatású élelmiszerek fogyasztásáról.

„Koffein-kalkulátor"

Ahhoz, hogy mérlegelni tudjuk a napi koffein bevitelünket, fontos, hogy tisztába legyünk a leggyakrabban fogyasztott koffeinforrások élénkítő hatóanyag tartalmával. Ehhez következzék egy kis összefoglaló:

Egy csészényi (2 dl) hosszú kávéban átlag 90-180 mg, egy adag (0,5 dl) presszó kávéban 100 mg, egy csésze fekete teában 20-90 mg, egy csésze oolong teában 10-45 mg, egy csésze zöld teában 5-30 mg, egy pohár (2 dl) kólában 20-30 mg, egy szelet (kb. 45 g) tejcsokiban 10-30 mg koffein van, egy pohár (kb.2,5 dl) guaranát tartalmazó energiaital koffeintartalma pedig 28-87 mg közötti tartományban mozog.

Ennek alapján általánosan elmondható, hogy koffein szempontjából a mérsékelt fogyasztásnak naponta kb. 3 csésze kávé felel meg. Ne feledjük azonban, hogy a koffeintartalom sok esetben csak becsült érték, hiszen függ a főzet alapanyagául szolgáló növény fajtájától, az elkészítés során alkalmazott behatásoktól (pl. pörkölés, fermentálás, elkészítési mód, főzési idő), a növényi rész és a víz arányától, azaz a töménységtől.

Az üdítőipari termékek között segíti az eligazodást, hogy a 150 mg/l-nél több koffeint tartalmazó italokon – az Európai Unió 2002/67/E Irányelvével összhangban – a koffein jelenlétét fel kell tüntetni.

Fontos szempont, hogy különböző élénkítő italok a koffein mellett – az ízesítéstől függően – egyéb összetevőket (pl. cukrot, tejszínt stb.) is tartalmazhatnak, amit szintén figyelembe kell venni a fogyasztásnál, hiszen befolyásolják a testtömeg alakulását, és ezzel összefüggésben az egészséget.

Éberség, teljesítmény, fájdalomcsillapítás

A koffein élénkítő hatása – szereplés, vizsga, éjszakai munka, alváshiány stb. esetén – fontos szerepet tölthet be a mindennapi életben. Különösen hasznos lehet olyan helyzetekben (pl. a közlekedésben), ahol a megfelelő éberségi szinttől önmagunk és mások biztonsága is nagymértékben függ. Megfázáskor, kínzó fejfájás esetén a koffeint tartalmazó gyógyszerek átsegíthetnek bennünket egy-egy nehéz időszakon.

Hatásmechanizmus

Fogyasztást követően a koffein a véráramba jutva az ideg- és izomsejtek felületén fejti ki hatását. Befolyásolja számos enzim és ingerületátvivő anyag működését, és gátolja a testünkben egy fáradtságjelző anyag, az ún. adenozin hatását. Az adenozin hírvivőként fontos szerepet tölt be az ébrenlét és az alvás szabályozásában. A koffein azáltal serkenti az idegrendszert, hogy blokkolja az agy adenozinkötő helyeit (receptorait), így fenntartja az éberséget. Ez a folyamat befolyásolhatja a vérerek összehúzódását is, ami egyben magyarázza a koffein fejfájást csillapító hatását, széleskörű gyógyszeripari felhasználását is.

Mindemellett a koffein – a kortizol- és adrenalin-felszabadulás serkentésén keresztül – enyhe vérnyomás emelkedést és gyorsuló szívverést okoz, ellazítja a hörgőket, kissé növeli a gyomorsavtermelést, gyorsítja az anyagcserét és fokozza a vízhajtó hatást. Nézzük sorra, hogy hosszú távon mindez mit von maga után.

Kutatások

Elöljáróban meg kell említeni, hogy a tudományos vizsgálatok többsége elsősorban a kávéfogyasztás és az egészség kapcsolatának a tanulmányozásán alapult, így önmagában a koffein hatását nehéz elkülöníteni a kapott eredmények tükrében. Fontos tudni mindemellett, hogy a koffeinbevitel összefüggésben lehet más életmódbeli/táplálkozási szokásokkal is: pl. a dohányosok könnyebben hajlanak arra, hogy több kávét fogyasszanak, mivel szervezetükben a koffein koncentrációja gyorsabban lecsökken, mint a nem dohányzókéban. Ennek következtében az epidemiológiai kutatások elemzésénél – amelyek a koffeinfogyasztás és a különböző betegségek rizikója közötti kapcsolatot vizsgálják – számolni kell azzal a lehetőséggel is, hogy alapvetően nem a koffein jelenti a tényleges rizikót, hanem csak összefüggésben van a valódi kockázati tényezővel.

Érdekesek azok a vizsgálati eredmények, amelyek – az eddig elterjedt nézettel ellentétben – arra utalnak, hogy a szokásos mennyiségű koffeinfogyasztásnak nincs vérnyomásemelő hatása. A fiatalabbaknál viszont, és azok esetében, akik rendszeresen nem fogyasztanak koffeint, az egyszeri koffeinfogyasztást követően gyakran megemelkedik a vérnyomás. Mindezek alapján továbbra is csak a mérsékelt koffeinfogyasztás javasolható, különösen azok számára, akik magas vérnyomásban szenvednek.

A nagymértékű kávéfogyasztásukról ismert észak-európai országokban összefüggést találtak a koffeinfogyasztás és a vér megemelkedett összes-, valamint káros LDL-koleszterin szintje között. Ez az eredmény azonban valószínűleg nem a koffeinnel kapcsolatos, hanem a skandináv országokban elterjedt (forrázott, szűretlen) kávéfőzési technikával. Ennek során ugyanis a kávéfőzetben maradhatnak a kávébabok bizonyos fajtáiban jelen lévő alkotórészek, az ún. diterpének. A szűrt, gépi-csepegtetett, valamint az instant kávék viszont nem emelik a vér koleszterinszintjét.

A szív-koszorúérbetegség rizikója és a mérsékelt, hosszú távú kávéfogyasztás között jelenleg nincs bizonyított kapcsolat. Egy 2006-ban publikált, 14-20 éven át tartó, és 120 000 amerikaira kiterjedő vizsgálat során még a nagyobb mennyiségben (naponta 6 vagy több csésze) koffeintartalmú italokat fogyasztók körében sem találtak összefüggést a koronária-betegség és a koffeinbevitel között.

Ez idáig nincs alátámasztva az a feltevés sem, hogy az aritmia (a szív ritmuszavara) és a nem extrém koffeinfogyasztás között bármilyen összefüggés fennállna.

Kutatások igazolták, hogy a koffein nem jelent rizikót a csontritkulásra (oszteoporózisra) nézve, kiváltképp azoknál a nőknél nem, akinek a kalcium bevitele megfelelő volt.

A rákos megbetegedések kialakulása és a koffeinfogyasztás összefüggéseinek témájában végzett széleskörű vizsgálatok bizonyítékai arra engednek következtetni, hogy a koffeinbevitel nem jelent rizikót a különböző rákos megbetegedések megjelenése szempontjából. Mindezt a Rákkutatási Világalap is megerősítette. Néhány tanulmány arra utal, hogy a kávéfogyasztásnak elképzelhető, hogy éppen védő hatása van egyes rákfajták (pl. májrákok) kifejlődésére nézve.

Állatkísérletekben a pörkölt kávéban lévő klorogénsav, illetve kávésav, valamint ferulasav rákellenes hatást mutatott.

Bár a folyamat pontos háttere egyelőre még nem ismert, egyre több adat igazolja, hogy a rendszeres kávéfogyasztásnak az előbb említetten kívül többek között a 2. típusú cukorbetegségre, a Parkinson-kórra, és a májcirrózisra is védőhatása lehet. Mindez azonban valószínűleg nem a koffeinhez, hanem a kávéban található egyéb alkotórészekhez köthető, mivel a pozitív hatás a koffeines és koffeinmentes kávét fogyasztók körében egyaránt megfigyelhető volt.

Még bizonyításra vár ugyan, de a legújabb kutatások szerint elképzelhető, hogy a kávéban található antioxidáns tulajdonságú flavonoidok mellett a koffeinnek is szerepe lehet az időskorral gyakran együtt járó szellemi hanyatlás megelőzésében, a kognitív funkciók (gondolkodási képesség) fenntartásában, a szellemi frissesség megőrzésében.

Koffein és sport

Amerikai kutatók vizsgálták, hogy a koffein különböző adagjai milyen hatással vannak a sportteljesítményre. A sportolók három csoportja közül az egyik 300 mg, a másik 600 mg koffeint kapott, míg a harmadik csoport koffeinmentes állapotban maradt. A kapott eredmények érdekesen alakultak, mivel a legjobb reakcióidőket a 300 mg-os csoportnál mérték, s mindemellett a 600 mg koffeint fogyasztók teljesítményben sem szárnyalták túl a 300 mg-os koffein-bevitelű csoport tagjait.

A koffein egészségünkre gyakorolt hatásával kapcsolatban már sok ismeretanyag összegyűlt, ami nem véletlen, hiszen egy olyan – a táplálkozásunkban nap, mint nap jelen levő – összetevőről van szó, amely egyike a legjobban tanulmányozott élelmiszer-összetevőknek. Azonban még így is nagyon sok nyitott kérdés maradt. Ahhoz, hogy ezekre választ találjunk, és kellő bizonyossággal fogalmazhassunk meg tudományos állításokat, hosszú időn át folytatott, komplex vizsgálatokra van szükség.