• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Korábban is mérgezett a zöldségkeverék?

Egészségmagazin Forrás: MTI

Egy áprilisi eset is összefüggésbe hozható a mostani botulizmus megbetegedésekkel.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az Országos Epidemiológai Központtal folytatott konzultáció alapján egy áprilisi botulizmusgyanús megbetegedést is összefüggésbe hoz a jelenlegi ételmérgezéssel, amit a beteg tünetei és az elfogyasztott élelmiszer is alátámasztanak - közölte a Nébih kedden az MTI-vel.

A közlemény szerint 2014 áprilisában az egyik vidéki kórház botulizmusgyanús megbetegedés miatt a Nébih laboratóriumába küldött egy megbontott, Keksz Zsolt által készített szarvasgombás pestót, amelyet a kórházban kezelt beteg a tünetei jelentkezése előtt fogyasztott. Akkor a termék vizsgálata negatív eredménnyel zárult.

"Az Országos Epidemiológai Központtal történt konzultáció szerint ezt az esetet utólag az epidemiológai adatok alapján összefüggésbe hoztuk a jelenlegi ételmérgezéssel, amit a beteg tünetei és a gyanúsított élelmiszer fogyasztása alátámaszt" - írta a Nébih.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében azt írta: nemzetközi és magyarországi járványügyi információk, valamint a Nébih adatai alapján Magyarországon egy, Grúziában, illetve Franciaországban három esetben is olyan botulizmusmegbetegedés fordult elő, amely előtt a beteg egy magyar termelő által készített, különböző, csak zöldségféléket tartalmazó termékeket (szarvasgombás pesto, humusz) fogyasztott.

Közölték, hogy a Grúziában megbetegedett, de Franciaországban kezelt egyik beteg esetében a laboratóriumi vizsgálatok már megerősítették a diagnózist, a többi megbetegedés kivizsgálása még nem zárult le. A magyar beteg mintáit az Országos Epidemiológiai Központban vizsgálják. A gyanús termékek laboratóriumi vizsgálata pedig megkezdődött a Nébih laboratóriumában - tették hozzá.

A botulizmus által okozott tünetek közé tartozik a szájszárazság, a homályos vagy kettős látás, a nyelési és beszédzavar, a szemhéjcsüngés, a további látászavarok. Ezek átlagosan 12-72 órán belül tapasztalhatók, azonban akár már 4 órán belül, de 10 nap múlva is jelentkezhetnek. A kezdeti tünetek után szimmetrikus, petyhüdt bénulás, végül légzésbénulás alakulhat ki. Emellett az ételmérgezést hasmenés, hányás, majd székrekedés kísérheti. Láz és érzékelési zavarok viszont nincsenek.
Az ÁNTSZ azt kérte, hogy aki a jelzett termékek fogyasztása után a felsorolt tünetek valamelyikét tapasztalja magán, feltétlenül forduljon orvoshoz. A betegség súlyos, akár halálos kimenetelű is lehet.

Korábban a Nébih azt közölte: alapos a gyanú, hogy Keksz Zsolt egri kistermelő Gourmand Company márkajelzésű készítményétől (szarvasgombás pesto, humusz, szarvasgombás zöldségkészítmények és zöldséglekvárok) betegedett meg botulizmusban négy ember, egymástól földrajzilag eltérő helyen. A hatóság a kistermelő tevékenységét azonnali hatállyal felfüggesztette, termékeit begyűjtik.

Keksz Zsolt ugyanakkor azt feltételezi, hogy nem a cége által gyártott termékektől betegedtek meg a fogyasztók. Érvelése szerint őstermelőként az előírtnál is szigorúbb szabályokat alkalmaznak, termékeiket több órán át 100 fok feletti hőmérsékleten hőkezelik, így a betegséget okozó baktérium mindenképpen elpusztulna az eljárás során. A baktérium szinte kivétel nélkül húsárun keresztül kerül a szervezetbe, de az ő termékük nem is érintkezhet hússal - közölte.