A gyakran használt véralvadásgátlók hatását befolyásolja a K-vitamin, így célszerű mérsékelni a fogyasztását.
Egy trombózis minden esetben együtt jár az azt követő életmódváltással, hiszen az újabb vérrögök elkerülése érdekében érdemes kiemelt figyelmet fordítani az egészséges életvitelre. Emellett nagy jelentőséget kapnak a különböző véralvadásgátló gyógyszeres kezelések is, ám prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája szerint ebben az esetben nem árt a K-vitamin fogyasztásra is odafigyelni, hiszen ennek túlzott bevitele csökkentheti a tabletták hatékonyságát.
K-vitamin és a véralvadás
A véralvadás bonyolult és összetett folyamat, melynek során a prothrombinból thrombin nevű enzim keletkezik, ami az oldható fibrinogént oldhatatlan fibrinné alakítja. A fibrin utána lerakódik az ér belsejében, majd megszilárdulva egyfajta dugót képez a sérülés helyén. Ezt nevezzük vérrögnek, ami a nagyobb vérvesztést hivatott megakadályozni. Az egész folyamathoz természetesen szükség van még véralvadási faktorokra, enzimekre, illetve K-vitaminra is - ez utóbbi a véralvadási faktorok szintézise után szükséges módosulatok létrejöttéhez kell, így ennek hiányában megnő a vérzékenység esélye.
Miért fontos ügyelni a K-vitamin bevitelre véralvadásgátló alkalmazásakor?
Ahogy említettük, a K-vitaminnak jelentős szerepe van a véralvadás folyamatában. A baj azonban az, hogy a leggyakrabban használt kumarin-típusú antikoaguláns készítmények hatását befolyásolja a K-vitamin, így célszerű odafigyelni ennek mérsékelt, de állandó fogyasztására. Természetesen nincsenek teljes egészében megtiltva az ebben a vitaminban gazdag ételek, azonban nem árt óvatosnak lenni (ez ugyanúgy vonatkozik a vérzékeny betegekre is)!
A legfontosabb, hogy a napi K- vitamin bevitel többé-kevésbé azonos szintű legyen. Ekkor a beteget be lehet állítani cumarinra (pl. nem teheti meg, hogy egyik nap 2 kg narancsot elfogyaszt, másnap egyet sem és így tovább) - mondja prof. Blaskó György.
Magas K-vitamin tartalmú ételek: karfiol, kelbimbó, káposzta, máj, tojás, spenót, paradicsom, paprika, brokkoli.
Éppen ezért, ha valaki véralvadásgátló szedésére kényszerül, érdemes kezelőorvosától tanácsot kérni az étrenddel kapcsolatban, továbbá, hogy kell-e valamiféle teendő antibiotikum szedésekor. Ez utóbbira azért van szükség, mert a bélben található baktériumok is termelnek K-vitamint, és mivel ezek a készítmények csökkentik a normál bélflórát, antikoaguláns szedése mellett növelhetik a vérzékenységet.
Fontos a megfelelő dózis beállítása
A véralvadásgátló dózisának beállítása alapos kivizsgálást igényel, melyet több tényező is befolyásol, pl. beteg életkora, neme, trombózis hajlama, valamint az is, az illető milyen mennyiségben fogyaszt K-vitamin tartalmú ételeket. A szakértő szerint a legfontosabb, hogy a beteg az életét legalább 80%-ban INR 2-3 közötti tartományban töltse. (Hogy ezt napi hány tablettával éri el, teljesen közömbös).