Külső okok is előidézhetnek halláscsökkenést

A tartós zajártalom olyan kedvezőtlen folyamatokat indít el a fülben, amelyek végül halláskárosodáshoz vezetnek. Ha hosszabb ideig tartózkodunk 85dB-nél magasabb zajszintben, az a belső fülben, a csigában lévő szőrsejtek károsodását okozhatja – magyarázza dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa. Nagyon fontos a zaj hangereje mellett a zajban eltöltött idő hossza is. Átmeneti halláscsökkenés például gyakran megfigyelhető egy koncert után is a résztvevőknél. Ez jellemzően a zajexpozíció után fél-egy nappal spontán elmúlik és az érintettek hallása visszatér a korábbi szintre. Ha valaki hosszú időn át, rendszeresen, napi több órán keresztül is a zajos környezetben tartózkodik, akkor viszont a kialakult halláskárosodás már tartóssá válhat. Minél nagyobb zajban történik a munkavégzés, annál hosszabb idejű csendes pihenési időszakokat kell beiktatni a regenerálódás céljából. A már kialakult állapot műtéti úton, vagy gyógyszerekkel nem kezelhető, ilyenkor csak a hallókészülék jelenthet megoldást.

A hallásromlás kezdeti jelei

Ha a hallásromlás lassan következik be, akkor akár sok év is eltelhet anélkül, hogy a halláskárosodott tudatában lenne állapotának. Legtöbbször a környezetükben lévőknek tűnik fel, hogy családtag egyre hangosabban hallgatja a tévét, nehezebben érti, vagy félreérti amit mondanak neki, vagy úgy tűnik, hogy nem figyel, pedig valójában csak nem hallja, ha szólnak hozzá.

Dr. Fülöp Györgyi elmondta, hogy halláscsökkenés esetén általában előbb romlik a háttérzajban a beszédértés, majd bizonyos hangszínű emberek beszéde válik kevésbé érthetővé. A páciens hallja, hogy beszélnek, csak nem érti jól! Idővel nemcsak a halk, hanem a közepesen hangos hangok meghallása is nehézséget okoz. Az említett tünetek megfelelnek a kis- és közepes fokú halláscsökkenésnek. Nagyfokú halláscsökkenés esetén már a családon belüli kommunikáció is rendkívül megerőltető.

A foglalkozási nagyothallás megelőzéséhez nagyon fontos, hogy az érintettek időszakosan hallásvizsgálaton essenek át, kellő zajvédelemben részesüljenek munkavégzés közben. A halláskárosodás enyhébb, közepes fokozatainál hallókészülékkel rehabilitálható a hallás, akár a zene élvezete is, de súlyosabb halláscsökkenés esetén már ezekkel a készülékekkel is probléma lehet a jó kommunikációs képességet visszaadni. Dr. Fülöp Györgyi ezért azt tanácsolja, hogy ha munkavégzés, szórakozás után rendszeresen fülzúgást, fülcsengést tapasztalunk, esetleg átmeneti halláscsökkenés jelentkezik, akkor forduljunk orvoshoz, mert ezek a tünetek már a hallóideg károsodására utalhatnak.

A halláskárosodás veszélyét növeli a tartós 85dB feletti zajterhelés. Ahhoz, hogy ezt be tudjuk határolni, jó ha tudjuk, hogy egy normál beszélgetés átlagosan 40dB-en zajlik, 90dB egy erős hajszárító és a fűnyíró hangja és 110dB-en szól egy hangosabb koncert vagy autóverseny.