Küzdelem a CDI hatásos kezeléséért

A természetben jelen lévő Clostridium Difficile (CD), a pálcikaformájú baktérium az emberi szervezetben békésen pihen. Prof. Dr. Ludwig Endre infektológus professzortól azonban megtudtuk, a belekben általában kis mennyiségben található a CD akkor lesz veszélyes, amikor az emberi szervezetet nem veszélyeztető, bélben élő baktériumokat az antibiotikumok elpusztítják, vagy műtétek, egyéb bélbetegségek kapcsán a normál bélflóra egyensúlya megbomlik. A tünetekért a Clostridium Difficile által termelt toxinok felelősek, mely toxinok a fertőzött székletéből kimutathatóak.

Ahogy a szakember fogalmazott, túlszaporodva ilyenkor akár halálos kimenetellel járó álhártyás vastagbélgyulladást okoz. A CD fertőzés útján, de mindenekelőtt idősebb, kórházban fekvők körében terjed, bár tény, mindenki megbetegedhet. Megelőzésére, gátlására csak néhány antibiotikum alkalmas, azok sem hatékonyak az esetek egy részében, illetve jelentős visszaesési rátával járnak (20-40%). A CDI okozta megbetegedés a klinikai tünetek alapján merül fel, a diagnózist a laboratóriumi vizsgálat során a kórokozó, illetve toxinjának kimutatása erősíti meg.

A CDI az antibiotikumokat szedők körében nem új kórkép, régóta ismert a súlyos, akár napi 10-15 alkalommal is vizes, rendkívül kellemetlen szagú széklettel járó, hasfájás kísérte, nem ritkán véres hasmenés. Az antibiotikumok helytelen, mértéktelen alkalmazása nyomán az úgynevezett multirezisztens kórokozók megjelenésével és terjedésével egy időben világszerte nőtt a CDI előfordulása. A CDI az összes, antibiotikum használattal összefüggésbe hozható hasmenés csaknem negyedéért felelős.

Az ezredfordulót követően, vélhetőenegy mutáns baktérium elterjedésével nagyon aktív lett a CD. Annyi biztos, hogy az enterotoxin és a sejtfalat átlyukasztó citotoxin – mikrobiológiai eredetű mérgezőanyagok – okozzák a gyulladásos megbetegedést, amit manapság a vérfagyasztó „bélpestis" néven is illetnek. Először Kanadában, az Egyesült Államokban, majd Európában figyeltek fel a CD-vel fertőzött betegek növekvő számára. A kór nem csak a betegeknek és ellátóiknak óriási teher, hanem hatalmasak a gyógyítás költségei is. Ahogy Ludwig professzor fogalmazott, 7-21 napnál is több időt fekszenek egy-egy ellátó intézményben. Próbálnak metronidazollal kezelni, ha nincs eredmény, akkor vankomicinnel igyekeznek az erős hasmenésnek véget vetni.

Ezek nem csak költségesek, de időt rablók is, miközben az amúgy legyengült szervezetű pácienst nagyon megviseli a hosszan tartó diaré. Nem ritka, hogy az orvosok, mint gyógyultat hazaküldi, majd néhány hét múlva a kór kiújul és ismét a beteg kórházi ellátásra szorul. Ritkán, de a vastagbél egy részének vagy egészének eltávolítására is szükség lehet. Riasztóan hangzik, de az ürülék bioterápia – nálunk még nem igazán honos – hozhat megoldást, amikor jó baktérium-összetételű bélből származó széklet baktériumkultúrát vezetnek át a beteg belébe.
Természetesen mindig mindenben legjobb a megelőzés. Ahogy Ludwig professzor fogalmazott, az antibiotikumok használatának korlátozásának ugyan van foganatja, mégis a CDI-szám, miként fentebb már jeleztük robbanásszerűen emelkedik. A kórházak, a gondozóotthonok higiéniájának javítása – különösen az intenzív osztályokon, ahol súlyos, magatehetetlen betegek fekszenek – a jelenleginél nagyobb odafigyelést követel. Sajnos az egészségügy állapotának romlása nem kedvez a CDI visszaszorításának sem.

Új antimikrobiális készítmények – lásd fidaxomicin – mellett fontos szerepet kapnak más terápiás megközelítések is, mint például az immunglobulinnal végzett passzív immunizáció, vakcinákkal elért aktív immunizáció.

A CDI kezelésében jelenleg az Infektológiai Szakmai Kollégium és az Országos Epidemiológiai Központ módszertani levele nyújt segítséget.
Bár az ajánlások elsősorban az aktív fekvőbeteg intézményekben kialakuló és terjedő C. difficile megelőzésére vonatkoznak, felhasználhatóak a területi fertőzések megelőzésében is. Így a módszertani levelet nem csak a fekvőbeteg intézmények szakemberei, hanem az egészségügy más területein dolgozók, a közegészségügyben dolgozók, illetve a laikus érdeklődők is haszonnal forgathatják.