• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

MOK: sok öröm, még több üröm

Egészségpolitika Forrás: Weborvos Szerző:

„A rezidensszövetség elnökének szavai őt magát minősítik, nem a rezidenseket."

Eseménydús évet zárt a magyar egészségügy, amelyben számos pozitív, de talán még ennél is több negatív változás történt - mondta évértékelő tájékoztatóján a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerdán. Éger István szerint a pozitívumok között mindenképp meg kell említeni az idei, nem jelentéktelen béremelést, a praxistörvényt, a gyógyszerkassza a kamara aktív tevékenységének is köszönhető visszapótlását. Üröm az örömben viszont például, hogy a béremelés sem állította meg az orvoselvándorlást, újratermelődött a kórházi adósságállomány és GDP arányosan tovább, immár 4 százalék alá csökken az egészségügyi közkiadások mértéke.

Az egészségügyben lezajlott változásokat sorolva Éger István első helyen említette az államosítást, amellyel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy bár a Semmelweis-terv tartalmazott bizonyos centralizációt, de ilyen mérvű központosításról nem volt szó benne. Az idei béremeléssel kapcsolatban az elnök ismét felhívta arra a figyelmet, hogy bár üdvözlendő, de a módja, miszerint illetménykiegészítésként adják, nem a legmegfelelőbb. Hozzátette: kulcskérdés az is, hogy folytatódjon a bérrendezés, és az emelésből kihagyott, gazdasági társasági formában működő intézményeknél dolgozó orvosok is megkaphassák a plusz pénzt.

A bérrendezés folytatása elengedhetetlen, már csak azért is, mert már most látható, hogy az eddigi emelések nem állították meg a migrációt. A hivatalos adatok szerint az első háromnegyed évben 779 orvos és 164 fogorvos kérte külföldi munkavállaláshoz az igazolást, ami azt jelenti, hogy várhatóan, a tavalyihoz hasonlóan, év végéig ez a szám elérheti az 1200-at. Éger István arra is felhívta a figyelmet, hogy a bérrendezés utáni negyedévben is ugyanannyian folyamodtak a dokumentumokért, mint az első két negyedévben tehát ez is azt bizonyítja, hogy az orvosok itthon tartásáért többet kell tenni.

A MOK elnöke szerint a szakmai összefogásnak is köszönhető praxistörvény végre valahára rendbe tette az alapellátást, megnövelve a jogbiztonságot. Éger István szerint az alapellátó rendszer jó, az, hogy itt is nagy problémák vannak, a csaknem 10 ezer alapellátó orvos korfájában, a szakemberhiányban és az alulfinanszírozásban keresendő.

Kezdeni kell valamit azzal a problémával is, hogy a kórházi adósságállomány évről-évre újratermelődik, idén év végére is elérheti a 70-80 milliárd forintot. Üdvözlendő, hogy a szakmai összefogásnak köszönhetően, amelyben a MOK is nagy szerepet játszott, sikerült a költségvetésben visszapótoltatni a gyógyszerkassza tervezett, 25 százalékos csökkentését. Az viszont már kevésbé örömteli, hogy ez az összevont szakellátásra szánt 660 milliárd forint és a céltartalék terhére történt. Tehát a napokban elfogadott költségvetésben már csak alig több mint 630 milliárd jut a szakellátásra, és a tervezett 20 milliárd helyett csak kevesebb, mint 5 milliárd marad céltartalékra.

Éger István az ellenőrzési rendszer zavaraira is felhívta a figyelmet. Szerinte a tisztiorvosi szolgálat ez irányú funkcióit inkább erősíteni kellene és nem gyengíteni. Különös tekintettel a magánellátás ellenőrzését kellene szigorítani, amelynek az új szabályozások - Cafeteria, magánbiztosítási lehetőségek – nyomán egyre nagyobb a jelentősége. A MOK elnöke azt is hangsúlyozta: nem hiszik, hogy a közfinanszírozásból kivont pénzeket magántőkével lehetne pótolni, már csak azért sem, mert a fent említett lehetőségekhez elsősorban a tehetős kevesek juthatnak csak hozzá. Ez pedig azt jelentheti, hogy kettészakad az ellátási rendszer.

Végül a kamara elnöke negatívumként említette, hogy továbbra sem túl barátságos a hangnem az orvosokkal szemben, idén is több lejárató kampány zajlott ellenük. Ez azért is káros – mondta Éger István – mert végsősoron a betegeken csattanhat. A Magyar Rezidens Szövetség elnökének korábbi, a kamarát érintő kritikus megjegyzéseire reagálva, a MOK elnöke azt mondta: nem akar nyilvános háborúba keveredni, de szerinte egyre egyértelműbb, hogy a rezidens szövetség elnöke szereplési vágyból és személyes ambícióktól vezérelve egyre inkább szembefordul a szakmájával. „Szavai nem a rezidenseket, hanem őt magát minősítik" – mondta Éger István.

2012 a MOK szemével

Legolvasottabb cikkeink