A nyirokrendszer sejtjeiből kiinduló daganatos betegség a kevésbé közismertek közé tartozik.
Ennek ellenére a limfóma még ma is a kevésbé közismert daganatos betegségek közé tartozik, s bár egyes fajtái időben felismerve teljesen meggyógyíthatók, sokszor késik a diagnózis. A kezdeti panaszok ugyanis sok más problémára is utalhatnak; ilyen tünetek a láz, az erős éjszakai verejtékezés, a látszólag ok nélküli fogyás, a visszatérő fertőzések, de a bőrviszketés is. Az a szerencsésebb eset, mikor kitapintható nyirokmirigy-duzzadás is utal a betegségre, mivel ez megkönnyíti a felismerést – mondta Dr. Demeter Judit.
A gyors diagnózis felállítását nehezíti, hogy a limfóma nagyon sokarcú betegség, mintegy hatvan alfaja ismert. A két fő típus az elsősorban fiatalokat érintő Hodgkin limfóma, amelyet felfedezőjéről Sir Thomas Hodgkinról neveztek el, és a Non-Hodgkin limfóma. Utóbbi kategórián belül is megkülönböztetjük a lassan osztódó sejtekből kialakult limfómát, amelyet általában gyógyítani nem, csak egyensúlyban tartani lehet. A gyorsan osztódó sejtekből kialakuló ún. agresszív limfómák ugyanakkor időben felismerve sikeresen kezelhetőek. Ezek közül is a leggyakoribb a diffúz nagy B sejtes limfóma, ezeknek a betegeknek a kezelésében áttörést hozott a korszerű immun- és radioterápia, 40 százalékról 80 százalékra növelve a hosszú távú túlélés esélyét – hangsúlyozta Dr. Demeter Judit.
A WHO felosztás szerint a gyakran előforduló limfómák közé tartozik a myeloma multiplex, amelynek kezdeti tünetei szintén félrevezetőek lehetnek, mozgásszervi betegségre, csontritkulásra utalnak – hangsúlyozta dr. Nagy Zsolt, adjunktus. Az ilyen betegségben szenvedők jelentős része először reumatológus szakorvoshoz kerül, derékfájás vagy csigolyatörés miatt. A betegségre ugyanakkor, ha gondolnak a lehetőségére az orvosok, a jelentősen gyorsult vérsejt-süllyedés is elhívja a figyelmet – jegyezte meg dr. Nagy Zsolt.
A limfómásokat is kezelő hematológus hivatalosan nem tartozik a hiányszakmák közé, ugyanakkor vannak olyan megyék az országban, amelyekben egyetlen ilyen szakember sem dolgozik teljes munkaidőben – mutatott rá dr. Demeter Judit, aki hangsúlyozta: a hematológus szakember képzés keretében nagy erőfeszítéseket tesz az egyetem, hogy minél több fiatalnak kedvet csináljon ehhez a szakmához.
****
Napjainkban többféle kezelés ismert, annyit viszont tudomásul kell venni a betegnek és a családnak, hogy a kezelés egyénre szabott, már csak azért is, mert nincs két egyforma limfómás beteg. A gyógyulási esélyük szintén más és más. Ha a betegséget frissen diagnosztizálták, ha a kór agresszív, illetve meghatározó, akkor eltérő a kezelés milyensége és a hogyanja. Akkor is, ha kiújult, ha indolens. Típusától, osztályától, a limfómás egészségi állapotától, életkorától is eltérő módon és szerekkel gyógyítanak.
Sokáig mindenekelőtt kemoterápiával kezeltek, napjainkra gyakorta célzott daganatellenes kezeléssel, másként monoklonális antitest terápiával egészítik ki a kemoterápiát, de esetenként önállóan is alkalmazható. A kombinált immunterápia minimális mellékhatással járhat – a szervezet érdemi károsodása nélkül csak a limfómás sejteket pusztítja el –, viszont cserébe rendkívül jó a kezelés hatékonysága.
A sugárkezelés akkor hatásos, ha a betegség a test néhány területére lokalizálódik. A nagy dózisú kemoterápia egy további kezelési lehetőség, és egyes betegekben hatásos lehet. Hátránya, hogy elpusztítja a csontvelőt, ami őssejt transzplantációval állítható helyre.
Mielőtt a kezelés elkezdődne, megállapítandó, hogy a limfóma indolens-e vagy agresszív, továbbá a kór milyen stádiumban van. Mindehhez laboratóriumi vizsgálatok kellenek és a beteg nyirokcsomó biopsziáját is el kell végezni. A leletek megérkezésére ugyan nem egy-két nap, viszont előbb nem kezdhető a terápia, mert a legmegfelelőbb kezelés csak így garantálható.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!