Limfóma világnap: két keréken a betegekért

Szeptember 15-e a Limfóma Világnapja. Ennek apropóján a Magyar Rákellenes Liga biciklis felvonulással hívja fel a figyelmet a betegségre és a betegséggel küzdőkre. Magyarországon évente kétezer embert diagnosztizálnak limfómával, értük bicikliznek a zöldbe öltözött résztvevők.

A limfóma a nyirokrendszer sejtjeit érintő betegség, azaz rosszindulatú daganatos elváltozás a nyirokrendszerben. A limfóma az ötödik leggyakoribb daganatos megbetegedés az emlő, tüdő, emésztőszervi, és a prosztata illetve petefészek rák után. Magyarországon évente körülbelül 2000 új megbetegedést (2015-ben összesen 1944-et) regisztrálnak. 

A limfómás megbetegedések alapvetően két nagy csoportra oszthatóak: a Hodgkin-kórra és a non-Hodgkin limfómákra, ami több mint 60-féle, egymástól akár nagyon eltérő altípust foglal magába. A Hodking-kór egy ritka betegség, leginkább fiatal korban fordul elő, a non-Hodgkin limfómák viszont inkább az idősebb korosztályt érintik, a betegek átlagéletkora 65 év, és a férfiak gyakrabban betegszenek meg ebben, mint a nők. Az Országos Onkológiai Intézet által működtetett Nemzeti Rákregiszter 2015-ös adatai alapján az új betegek száma a Hodgkin-kór esetén mintegy 275, a non-Hodgkinnál 1669 volt. 

Rejtőzködő betegégnek is szokták hívni, hiszen a tünetek alapján nem könnyű felállítani a diagnózist. A legfontosabb tünet a nyirokcsomók megduzzadása, azonban a betegség csak részben, körülbelül 70 százalékban vehető észre nyirokcsomó-megnagyobbodásból. A limfóma jele lehet továbbá az erős éjszakai izzadás, a fáradékonyság, a láz, a hirtelen fogyás, illetve a bőrkiütések és a viszketés is. 

„A kis dolgok építik a bizalmat” szól az idei Limfóma Világnap jelmondata. Ez a betegség bizonytalanná teszi az embert, sok kérdéssel, aggodalommal és kétséggel jár együtt. Az érintettek tényleges segítéséhez meg kell ismernünk e bizonytalanságok okát, és meg kell oldanunk őket. 

A visszaeséstől való félelem: a tényleges rizikótól vagy az orvosi realitásoktól függetlenül, a legtöbb nyirokrákból kigyógyuló ember tart attól, hogy ismét kiújul a betegsége. Erről kevesebb szó esik még betegcsoportokban is, azonban a hallgatás csak növeli bizonytalanságot és a félelmet. 

A kutatások szerint a betegek által megtapasztalt leggyakoribb fizikai tünet a fáradtság. A betegek sokszor azt sem tudják, hogy ez magától a betegségtől, vagy az alkalmazott gyógyszerektől van, és az is fontos lenne, hogy tudják a betegek, milyen mértékű fáradékonyság számít elfogadhatónak (normálisnak). 

Ha az érintettel nem közli a kezelőorvosa a limfóma altípusát, az olyan, mintha csak a szükséges információk felét mondták volna el. Ezen információ nélkül a beteg nem tud tájékozódni a számára hatékony kezelési illetve a támogatási lehetőségekről.

A limfóma diagnosztizálása után elszigeteltséget és túlterheltséget érezhet az ember anélkül, hogy megfelelő válaszokat kapna a kérdéseire. A kutatások újra azt mutatják, hogy a betegeknek több támogatásra van szükségük, mint amennyit jelenleg az orvosi rendelőben kapnak. 

A Magyar Rákellenes Liga idén is egy kerékpáros felvonulással hívja fel a figyelmet azokra, akik ebben a betegségben érintettek. A felvonulás fővédnöke: prof. dr. Polgár Csaba, az Országos Onkológiai Intézet főigazgató főorvosa.

(A fotó a 2017-es felvonuláson készült, készítője Farkas Noémi.)