Mi lesz az egészségügyi hozzájárulás helyett?

A jövő évtől - illetve egészen pontosan a 2019. előtt keletkezett jövedelmek utáni egészségügyi hozzájárulás (eho) megfizetése után – elfelejthetjük a társadalombiztosítás fedezeti rendszerének első, elismerten adónak és nem járuléknak minősített elemét, az ehót, amely „jogelődjét” a tételes ehót is figyelembe véve, kereken 22 évig volt a közteherviselési rendszer része, írja az adozona.hu.

A felejtés azonban csak az elnevezésre, illetve az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvényre (mely 2018. december 31-ével hatályát veszti) vonatkozhat, hiszen ehóval lényegében azonos (sőt bizonyos esetekben magasabb összegű) társadalombiztosítási kötelezettséget szociális hozzájárulási adóként (szocho) továbbra is meg kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás az új szociális hozzájárulási adóról szóló törvénybe (2018. évi LII.) történő integrálása teljesen logikus lépés, hiszen lényegében azonos célú, típusú elvonásról van szó.

Az új szochotörvénybe – az eddigi szociális hozzájárulási adóról szóló szabályok mellett – tehát beépültek a korábbi ehóra vonatkozó előírások is. 

A jelenleg 19,5 százalékos ehoalapot képező

– az összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelem,

– az szja-törvény 70. paragrafusának hatálya alá tartozó béren kívüli juttatások adóalapként meghatározott összege,

– a kamatkedvezményből származó jövedelem

után a jövő évtől 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót kell leróni. 

A hatályos szabályok szerint a magánszemélyt 14 százalékos eho terheli

– a vállalkozásból kivont jövedelmet [szja-törvény 68. §],

– az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet [szja-törvény 65/A §],

– az osztalékot [szja-törvény 66. §], a vállalkozói osztalékalapot [szja-törvény 49/C. §],

– az árfolyamnyereségből származó jövedelmet [szja-törvény 67. §], illetve

– az  szja-törvény 1/B § hatálya alá tartozó természetes személyt e tevékenységből származó jövedelme után. 

Az ehót évi 450 ezer forintos összeghatárig kell megfizetni. Ezt a 450 ezer forintos éves összeghatárt (az szja-törvény 1/B paragrafusának hatálya alá tartozó személy kötelezettségét ide nem értve) csökkenti a magánszemély biztosítási jogviszonyában megfizetett egészségbiztosítási járulék, a magánszemély által/után megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék.

Nos, 2019-től az említett juttatások után is 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót kell fizetni mindaddig, amíg a természetes személy fent említett körbe tartozó jövedelme, valamint az 1. paragrafus (1)–(3) bekezdései szerinti jövedelmének együttes összege a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét. (A 2019. évi minimálbér összege egyelőre még nem ismert, és egyes kormányzati bejelentések szerint az is elképzelhető, hogy 17,5 százalékra csökken a szocho mértéke.)