• nátha
    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

  • melanóma
    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

  • egynapos sebészet
    • Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

Lisztérzékenység világnapja – öt kérdés a cöliákiáról

Egészségmagazin 2020.05.16 Forrás: Budai Allergiaközpont - Weborvos
Lisztérzékenység világnapja – öt kérdés a cöliákiáról

Ha valaki lisztérzékeny, cöliákiás, akkor a szervezetében ellenanyag termelődik a glutén ellen, amit vérvizsgálattal lehet kimutatni.

Május harmadik vasárnapján az autoimmun gluténérzékenység, lisztérzékenység vagy cöliákia néven is ismert betegség kerül a középpontba. A világnap kapcsán, a diagnózishoz vezető úton és a kivizsgálás során felmerülő gyakori kérdésekből gyűjtöttük össze. 

Mit jelent és hogyan vizsgálható?

Ha valaki lisztérzékeny, cöliákiás, akkor a szervezetében ellenanyag termelődik a glutén ellen, amit vérvizsgálattal lehet kimutatni. A diagnózishoz szükséges bélbiopszia elvégzése is, mely a gluténfogyasztás következtében károsodott bélflóra állapotáról fog képet adni. Dr. Sárdi Krisztina gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa  elmondta, hogy a cöliákia nem gyógyítható, kezeléséhez valóban egy életen át száműzni kell a gluténtartalmú élelmiszereket az étlapról. A diétát nagyon fontos tartani, hatására a bélbolyhok regenerálódnak és a betegség szövődményeit megelőzhetjük. 

Mi az a cöliákia-jéghegy?

A klinikai tünetek, a szerológia eredménye mellett a lisztérzékenység diagnózisához az endoszkópos vizsgálat eredménye nyújtja a harmadik fontos információt. Ez az a vizsgálat, amit nagyon sokan szeretnének kihagyni, pedig nem megkerülhető még akkor sem, ha például a szerológia kapcsán álnegatív eredményre gyanakszunk, mert a betegnek erősen cöliákiára utaló tünetei vannak – mondja dr. Sárdi Krisztina.

Az is előfordulhat, hogy pozitív szerológia mellett sem látunk bélboholy károsodást az endoszkópos vizsgálat során, ez látens cöliákiát jelez.

Előfordulhat, hogy a szerológia pozitív, de a betegnél hiányoznak a jellegzetes tünetek, ekkor a cöliákia diagnózisát a bélbolyhok károsodása jelzi – ez a néma cöliákia.

A harmadik eset pedig a „jéghegy csúcsa”, amikor tünetek is vannak, a vizsgálat is pozitív és a bélbolyhok állapota is egyértelműem mutatja a cöliákiát.

A felsorolt példák alapján pontosan látható, hogy mennyire fontos a tüneteket, a szerológiát és az endoszkópos vizsgálat eredményét komplexen értékelni a pontos diagnózishoz. 

Mit tegyek, ha már diétáztam kivizsgálás előtt?

Ha valaki hosszabb ideje nem fogyaszt glutént, a lisztérzékenységre szenzitív antitestek nem mutathatók ki a véréből. Nemcsak a vérvétel során, hanem a gyomortükrözésnél is könnyen álnegatív eredmény születhet, mivel gluténmentes étrend mellett a vékonybél bolyhok regenerálódnak. Így tévesen úgy tűnik, hogy az illetőnél semmilyen panaszt nem okoz a glutén fogyasztása. Ilyen esetben, a gluténmentes vizsgálatok megkezdése előtt vissza kell térni a gluténtartalmú étrendre. Ez azt jelenti, hogy 6-8 hétig kell ismételten glutént fogyasztani. 

A lisztérzékenyek körében magasabb a pajzsmirigybetegség rizikója?

Az autoimmun betegségekre általánosságban jellemző, hogy más autoimmun betegségekkel társulnak, az autoimmun pajzsmirigy betegek körében gyakori az autoimmun eredetű lisztérzékenység előfordulása. Ennek a fordítottja is igaz, vagyis a lisztérzékenyek mintegy 10 százalékának van autoimmun pajzsmirigy betegsége, az átlag populációhoz képest 4,4-szer nagyobb esélyük van Hashimoto thyreoiditis kialakulására és 2,9-szer nagyobb a rizikójuk Graves-Basedow kórra – hangsúlyozza dr. Sárdi Krisztina. Az autoimmun pajzsmirigy betegek lehetnek lisztérzékenyek is, illetve lisztérzékenyek egyben Hashimoto vagy Graves-Basedow betegek.

Diagnosztizált autoimmun pajzsmirigybetegség esetén érdemes vizsgálni, hogy társul-e hozzá lisztérzékenység. Ez egy vérvizsgálattal eldönthető, melynek során a lisztérzékenységre jellemző antitestek meglétét vizsgáljuk. 

Igaz, hogy meddőséget is okozhat?

Már a túl kései első menzesz kapcsán is érdemes gondolni rá, de a menstruáció hiánya vagy elmaradása mindenképp intő jel. A sikertelen teherbeesés, vagy a spontán és ismétlődő vetélések, a kis súlyú újszülött és a koraszülés oka is lehet lisztérzékenység. 35 és 40 éves kor között korai menopauzáról beszélünk. Ha a klimax tünetei már ebben az életkorban jelentkeznek, akkor is érdemes szűrővizsgálatot végeztetni.

A meddőség hátterében - a rossz tápanyag felszívódás és a méhlepényt károsító antitestek jelenléte miatt - az esetek 4-8 százalékában cöliákia áll. Amennyiben ezt vizsgálatokkal igazoljuk, és a hölgy kiiktatja a glutén tartalmú ételeket az étrendjéből, - és nincs egyéb ok a háttérben - a nőgyógyászati panaszai is rendeződnek és a várt teherbeesés is létrejöhet.

2020. május 16. immár több éve a Coeliakia Nemzetközi Napja

A coeliakia egy autoimmun betegség, amit a kalászos gabonákban – búzában, árpában és rozsban – található fehérje, a glutén okoz a genetikailag érintett emberekben. Eszerint Európában mintegy 7 millió, Magyarországon 150 ezer ember érintett, ugyanakkor közülük mindössze 25%-ukat – csak minden negyedik beteget – diagnosztizálták már (ez az arány országonként eltérő lehet, 10-50% között). 

A coeliakia diagnosztizálható bármely életkorban, a gluténtartalmú ételek bevezetése után kora gyermekkortól kezdve későbbi életszakaszokig, bármely életkorban, és a világ akármelyik országban is éljen az érintett. A betegség jelentkezhet számtalan tünettel vagy tünetegyüttessel, ezek között lehetnek enyhébbek, de nagyon súlyosak is, közöttük van több olyan, nagyon gyakori is, amelyek más betegségekre is utalhatnak: vérszegénység, puffadtság, hasmenés, émelygés, gázképződés, székrekedés, fáradékonyság, szájüregi afták, a gyors vagy váratlan súlycsökkenés (ami ma már kevésbé jellemző). A coeliakia ma ismert egyetlen és hatékony gyógykezelése az élethosszig tartó, szigorú gluténmentes étrend, gyógyszeres vagy más terápiája nincs! A betegség felismerése, kezelése és a betegek rendszeres szakorvosi ellenőrzése nélkül súlyos szövődmények alakulhatnak ki későbbi életszakaszokban, mint az oszteoporózis, a férfi-női meddőség, neurológiai állapotok (glutén ataxia és neuropathia), és bár ritkán, de növekszik a vékonybél-rák és az emésztőrendszeri limfomák kockázata is. 

Ami egyesíti Európa coeliakiás betegeinek szervezeteit és azok tagjait, az a közös kezelés – azaz a biztonságos, gluténmentes étrend és életmód –, amit a kezelő orvosok előírnak a diagnózis után. Országtól, lakóhelytől, nemtől és életkortól függetlenül a betegekre váró kihívások azonosak:

-          Hogyan lehet a lehető legkorábban eljutni a helyes diagnózishoz?

-          Hogyan érinthet egy krónikus betegséggel együtt élő emberként a jelenlegi COVID-19 krízis?

-          Hogyan juthatunk hozzá és milyen társadalmi támogatással a biztonságos gluténmentes élelmiszerekhez az üzletekben és a vendéglátásban?

-          Hogyan lehet biztosítani a gyermekek és az idősek ellátását biztonságos gluténmentes és táplálkozási szempontból is értékes ételekkel az oktatási és szociális intézményekben?

-          Hogyan lehet biztosítani a coeliakiás betegek és családtagjaik lelki gondozását és javítani a betegek és családjuk anyagi támogatásán?

-          Hogyan tudjuk eredményesen felhívni a társadalom tagjainak és az állami intézmények figyelmét a coeliakiára, mint jelentős népegészségügyi problémára, bemutatva, hogy mit is jelent a mindennapokban az együttélés ezzel a krónikus betegséggel?

„A coeliakiás betegek közösségeinek összefogása fontosabb, mint valaha is volt, a közös ok - a gluténmentes diéta - segít abban, hogy növeljük a betegség ismertségét, tudva hogy együtt erősebbek vagyunk! Ezért hívunk minden coeliakiában szenvedő beteget, hogy csatlakozzon a saját országában működő nemzeti egyesülethez, mert összefogva, együtt hangunk már eléri a politikát, az állami intézményeket, a hatóságokat, az élelmiszergyártókat, a kereskedőket és az egészségügyi dolgozókat egyaránt. Velük összefogva és együttműködve érhetjük csak el azokat a pozitív változásokat, amelyek közösségünk tagjai számára előnyösek lesznek” - mondta Koltai Tünde, az AOECS elnöke.

A Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete idén ünnepli megalakulásának 30. évfordulóját. A jubileumi évre tervezett „Coeliakia 30_30” programot a koronavírus járvány miatt bevezetett korlátozások miatt elhalasztották, de amint lehet, a teljes program elindul, és megvalósul az újranyitást követő 12 hónap alatt.

Az egyesület partnerként volt résztvevője az Európai Unió és Magyarország kormánya által támogatott és 2019. májuságban lezárult Interreg CE FOCUS IN CD projektnek, amelynek keretében elkészült 2 online tanfolyam, amelyek közül az első a betegeknek és más laikusoknak, a második pedig az egészségügyi szakembereknek szól, és részletesen tájékoztat a betegségről, a gluténmentes diétáról, a www.coeliakia.info/focusincd-hu. linken. 

„Maradjunk egészségesek – fogjunk össze!” Ez a Coeliakia Nemzetközi Napjának központi üzenete 2020. május 16-án.

Legolvasottabb cikkeink