• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Túlzás volt bezárni az egész Szent Borbála kórházat

Lapszemle 2020.05.16 Forrás: 444.hu
Túlzás volt bezárni az egész Szent Borbála kórházat

A kórház dolgozói közül többen megerősítették, hogy történtek súlyos mulasztások, különösen két osztályon.

A tatabányai kórház eddig az egyetlen az országban, amit be kellett zárni, olyan sok orvos, ápoló és beteg lett koronavírusos. Müller Cecília tiszti főorvos április 28-án rendelte el a kórház bezárását, addigra volt olyan osztály, ahol egyetlen dolgozó sem maradt - egy részük megbetegedett a koronavírustól, a többiek pedig karanténban figyelték, hogy náluk is jelentkeznek-e a tünetek, írja a 444.hu.

A zárásakor 38 igazoltan koronás egészségügyi dolgozója volt a kórháznak, de egy hét múlva már 46-an voltak. Ennek a  kórháznak az alkalmazottja volt az egyetlen egészségügyi dolgozó is, aki Magyarországon eddig belehalt a vírusba. A betegek közül április végéig 58-ban mutatták ki a vírust, közülük négyen meghaltak.

A városi tévében a főigazgató azt mondta, hogy nem tudja, hogy miért fertőződtek meg ennyien a kórházban, és hangsúlyozta, hogy "az előírásokat betartottuk, volt amiben még szigorúbbak is voltunk, mint a hatályos előírás". A bezárását elrendelő, Müller Cecília által aláírt határozat azonban több súlyos hibát is felró az intézménynek. A határozat szerint 

A kórházban nem különítették el időben a koronavírusos betegeket a többi betegtől. 

Nem használták megfelelően az egészségügyi dolgozók a védőfelszereléseket. 

Voltak, akik napokat dolgoztak első tüneteik megjelenése után, akár négy teljes munkanapot is.

A kórház főigazgatója egy korábbi levelében maga panaszkodott, hogy kénytelen volt 70 évnél idősebb kollégát is munkába hívni, annyira nem volt már embere, holott a 65 év feletti egészségügyi dolgozókat a járvány idején elvben nem szabadna betegek közé engedni. 

A kórház dolgozói közül többen megerősítették lapunknak, hogy történtek súlyos mulasztások, különösen az említett két osztályon, és ez nagyban hozzájárulhatott a járvány berobbanásához. A beszámolóik alapján igyekezett a lap rekonstruálni az eseményeket. 

Közben nem volt teszt a kórházban - ahogy sokáig semelyik intézményben sem az országban - ezért minden beteg felvételénél görcsben voltak az orvosok, hogy nem engednek-e be egy koronavírusost a járványhelyzetre egyáltalán nem felkészült osztályokra. Tesztet kérni a távoli központoktól a protokoll szerint csak annak lehetett, aki tüneteket is produkált, és közvetlen kapcsolatban is volt koronavírusos beteggel. A gyanús tünetekkel jelentkezőket a kórház udvarán felállított katonai sátrakban vizsgálták először, és ha a gyanú ott megalapozottnak tűnt, akkor bent is elkülönítették őket. beszéltünk olyan kórházi dolgozóval, aki szerint ez a módszer kizárta, hogy már tüneteket mutató beteg vihette volna be a vírust.