Másfél kiló mikroorganizmus az egészséges bélrendszerben

Eli Mecsnyikov a Nobel-díjas orosz származású tudós már csaknem 100 évvel ezelőtt felismerte, hogy a bélben élő baktériumok döntően befolyásolják az emberi szervezet működését. Azt állította, hogy „a bélben a jó baktériumok megakadályozzák a mérgező anyagokat gyártó rossz baktériumok elszaporodását" illetve „a betegségek és a korai öregedés oka a vastagbélben zajló önmérgeződés, mely megakadályozható". Az utóbbi idők kutatásai igazolták, hogy milyen zseniális gondolatok voltak ezek.

Születésünkkor a bélrendszerünk steril (nincs benne baktérium). Az első baktériumok a szülőcsatornán áthaladva kerülnek be az anyai hüvely és végbél jelenlévő baktériumaiból. Ezt követően ideális körülmények között és anyatejes táplálás mellett fokozatosan alakul ki a bélflóra, mely az újszülött esetében 90%-ban Bifidobaktériumokból áll. Ismert, hogy a császármetszéssel született, hosszabb időt inkubátorban töltő vagy nem anyatejjel táplált csecsemőknél az egészséges bélflóra kialakulása késik vagy nem tökéletes. Tudományos kísérletekben igazolták, hogy a csíramentes (a bélbaktériumokat kiirtják) állatok testsúlya kisebb, bennük a bélhámsejtek és a bélben levő immunrendszer fejlettsége elmarad az ép bélflórával rendelkező állatokéhoz képest.

Az egészséges felnőtt bélflórájának méretei megdöbbentőek. Mintegy 400-500 faj található meg, melyek egy része állandó, mások csak „átutazóban" vannak jelen. Számuk 103-1012 között változik 1 ml gyomortartalomban, illetve 1 g székletben. A legtöbb mikroorganizmus a vastagbélben található. Ha megmérnénk a bélflóra súlyát, 1,5 kg-ot nyomna! Szerepük nélkülözhetetlen a szervezet szempontjából. Ezek a „jó vagy védő" baktériumok védenek bennünket azáltal, hogy számos „rossz" baktérium megtelepedését, szaporodását megakadályozzák. Gátolják a bélben a rákkeltő anyagok képződését. Serkentik, szabályozzák a bélben található immunrendszert. Segítik életfontos ásványi anyagok felszívódását (kálcium, magnézium, vas). Számos fontos tápanyagot termelnek, melyeket a bélhámsejtek felhasználnak (arginin, glutamin, rövid szénláncú zsírsavak), emellett felhasználják a tápanyagokban bevitt koleszterint, csökkentve azok bejutását a szervezetbe. Vitaminokat is termelnek nekünk (pl. B-vitaminok, K-vitamin), melyek szintén szerepet játszanak szervezetünk védelmében. Biztosítják a bélnyálkahártya épségét, ezáltal megakadályozzák számos mérgező vagy allergiát okozó anyag felszívódását. Segítik a bélműködést, hiányukban lassú, renyhe lesz a belek mozgása.

Számos külső-és belső hatásra – antibiotikumok szedése, fizikai és pszichés stressz, a tápcsatornába jutó vegyi anyagok, gyulladásos bélbetegségek stb. – az egészséges bélflóra kóros irányban változik és kevésbé, vagy egyáltalán nem tudja ellátni sokrétű feladatát és különböző panaszok jelentkeznek. Erre a legjobb példa az antibiotikum okozta hasmenés, melynek fő oka, hogy a beszedett gyógyszer súlyosan károsítja a bélflórát. Érdekes kutatási eredmény, hogy a sportolók nagy fizikai terhelése, illetve a tartós pszichés stressz is a bélflóra pusztulását okozza. Ennek számos következménye van (hasmenés, visszatérő felső-légúti hurutok és húgyúti fertőzések), melyek orvosi kezelést tesznek szükségessé.