• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Masszázstechnikák, öt alapfogással

Egészségmagazin Forrás: Weborvos

A merev ízületet hajlékonnyá teszi, míg a gyenge ízületet megerősíti a klasszikus masszázs.

Már többezer évvel ezelőtt köztudott volt, hogy a masszázs a szervezet különböző részeire jótékony hatást fejt ki. A testedzések előtt és után is jól bevált módszer volt a frissítő, illetve izomzat-regeneráló masszázs. A görög orvosok a reumás betegek gyógyítására használták, de az olimpikonok izomzatának lazítására ia előszeretettel alkalmazták. Az iszlám fürdőkben (hammam), Palesztinában és Szíriában is közismert volt. Az ókori masszázstechnikákból fejlődött ki az újkorban elterjedt módszerek két nagy csoportja, a klasszikus-, és a reflexzóna masszázs.

A klasszikus masszírozás alapjait egy svéd gyógytornász, Per Henrik Ling és egy holland orvos, J. Georg Mezger teremtette meg az 1900-as évek elején. Módszerükkel lehetővé tették a vénás-, és nyirokrendszer pangásának megszüntetését, az izomtónus szabályozását, a lokális vérkeringés javítását, az izomzat oxigén ellátásának fokozását, a szövetek turgorának és táplálásának javítását, fájdalomcsillapítást, a vegetatív idegrendszer működésének szinkronizálását, szöveti letapadások, hegek fellazítását és pszichés relaxációt.

A klasszikus masszázs öt alapfogást különböztet meg, melyek a következők: simítás, gyúrás, dörzsölés, ütögetés, vibrálás.

Simítással főleg a vénás-, és nyirokpangás szüntethető meg, de az idegrendszer kifejtett nyugtató hatása sem hanyagolható el. A manuális nyirokdrenázs is a simító mozdulatokat használja.

A gyúrás főleg a nagyobb izomcsoportok lazítására alkalmazható technika. A hát lapos izmainak nyújtása görgetéssel végezhető.

A dörzsölő mozdulatok hatására a bőr hízósejtjeiből hisztamin szabadul fel, amely a bőr kipirulásához, az érfal áteresztőképességének fokozásához vezet.

Az ütögetés rövid, veregető mozdulatokból áll. A hát és a mellkas apró mozdulatokkal való ütögetése igen hasznos lehet krónikus bronchitisben, idős betegek hiposztatikus tüdőgyulladásában, mivel elősegíti a szekrétumok oldódását, köpettel való ürítését.

A vibráció fájdalomcsillapító és izomlazító hatást fejt ki. A lábak rázogatásával a hasüreg szerveitizomzatát lehet befolyásolni.

Összefoglalásul elmondható, hogy a klasszikus masszázst a reumatológiai, neurológiai, belgyógyászati betegségek kiegészítő terápiájára, valamint sérülések, balesetek utáni rehabilitációban, fibromialgia szindrómában, gyermekkori fejlődési zavarokban, operáció utáni állapotokban alkalmazható.

Vannak azonban olyan kórállapotok, amelyekben a masszázs nem végezhető el, ezek a következők: lázas betegségek, gyulladások, fekélyek, tumoros folyamatok, limphomák, hemofília, véralvadásgátlók szedése, trombózis, trombózis hajlam, dekompenzált szívelégtelenség, reflexdisztrófiás szindróma (Sudeck), érelmeszesedés, súlyos arteriosclerosis stb.

További részletek a sportovos.hu portálon