Meddig tart a szívinfarktus utáni rehabilitáció?

A szívinfarktus utáni két-három hónap a felépülésről kell, hogy szóljon, ami alatt nem csak a gyógyszerbeállítás értendő, de annak az új életstílusnak a kialakítása is, amelynek fő célja, hogy megelőzhető legyen egy esetleges második esemény és elérhető legyen egy jó életminőség. De mire kell felkészülni, hogyan érdemes felépíteni a kardiológiai rehabilitációt? Dr. Ferenczy Péter, a Kardioközpont kardiológusa, szexuálkardiológus, belgyógyász válaszolt a kérdésre.

Mitől függ a szívinfarktus utáni rehabilitáció hossza?

A szívinfarktus utáni felépülési időszak két héttől három hónapig terjedhet, és csak a teljes értékű rehabilitáció után lehet visszatérni a munkába, a hétköznapokhoz. Mitől függhet ez a rehabilitációs időtartam?

- A lezajlott szívinfarktus súlyosságától.

- Attól, hogy milyen gyorsan tudott elkezdődni a kezelés.

- A kezelés típusától (nem mindegy például, hogy nyílt szívműtét vagy perkután koszorúér beavatkozás történt).

- Az általános egészségi állapot és a társbetegségek megléte is befolyásoló tényező.

- Szívinfarktus után teljesen természetesen, hogy a páciensek bizonyos változásokat tapasztalnak az aktivitási szintjükben, a fizikai teljesítményükben, az érzelmeikben, a táplálkozásukban és a szexuális aktivitásukban – foglalja össze Ferenczy doktor. – A legfontosabb, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a pihenés és az aktivitás közt, és ne éljünk abban a tévedésben, hogy innentől kezdve állandósulnia kell a „betegállománynak”. A mozgásra és jól felépített táplálkozásra alapozott életmód kialakítása ugyanis legalább olyan fontos része a kardiológiai rehabilitációnak, mint a kontrollált gyógyszerszedés.

Hogyan épül fel a kardiológiai rehabilitáció?

A kórházban töltött napok után mindenképpen arra kell berendezkedni, hogy a hosszú távú kardiológiai rehabilitáció lesz képes visszaállítani, sőt növelni a korábbi életminőséget és ez védhet meg az esetleges második infarktustól. Ennek elemei:

-        Mozgásterápia

 Mivel a szív is egy izom, az infarktus után ezt az izmot is úgy kell pihentetni, mint bármely más izmot sérülés után. De már a kórházból való hazatérés után is fontos, hogy amennyire csak lehet, legyen önálló és mozgékony a páciens, például egyedül öltözzön, végezzen el háztartási feladatokat, ugyanakkor a lépcsőzéssel csak óvatosan haladjon, ne emeljen nagyobb súlyokat és pihenjen, amikor szükségét érzi. Hosszú távon pedig a mozgásterapeuta segítségével (kardiológusi iránymutatás alapján) kell felépíteni egy olyan mozgásprogramot, amelynek célja a lehető legjobb fizikai állapot elérése, az állóképesség és az izomerő fejlesztése – biztonságos körülmények közt, a szükséges ideig felügyelet alatt!

-        Táplálkozásterápia

Bár általánosságban a mediterrán diéta vagy a DASH diéta azok, amelyeket szívvédőként szokás jellemezni, de ha a leghatékonyabb, személyre szabott étrendet szeretnénk felépíteni, mindenképp érdemes dietetikus segítségét igénybe venni. A hatékonyság alatt nem csak az értendő, hogy a szakember ismeri a szívinfarktus után ajánlott étrend szabályait (például kevesebb só és telített zsírsav), de az is, hogy segítséget nyújt az egyéb célokhoz is. Ilyen időszakban sokaknál cél lehet a fogyás, az immunrendszer erősítése, illetve sokak táplálkozását befolyásolhatja például ételintolerancia vagy -allergia. Óriási segítség, ha olyan étrendet kapunk, ami nem csak segítséget, de élvezetet is jelent. 

-        Érzelmi élet rendezése

Egy szívinfarktus mindenki életét átrendezheti, sokszor érzelmi téren is. Ahhoz, hogy akár még növekedni is tudjunk egy ilyen trauma után, nagy segítséget nyújthat a pszichológus, a betegcsoportok, illetve akár a kezelőorvos is. A kardiológus segíthet a szexuális aktivitás terén felmerülő kérdésekben is, különösen, ha valamelyik gyógyszer mellékhatásaként merülhet fel valamilyen probléma, főként például merevedési zavar. Ilyenkor bátran kell kérdezni, a segítség elérhető.

-        Rendszeres kardiológiai kontroll

- Ahhoz, hogy valaki hatékonyan és egyben biztonságosan részt vehessen a hosszú távú rehabilitációs programban, kardiológiai gondozásban, gondos állapotfelmérésen kell részt vennie, amelynek alapja természetesen a rendszeres kardiológiai követés. Ahhoz viszont, hogy a megfelelő mozgás- és étkezési terv is megszülethessen, bizonyos esetekben szükség lehet más szakorvosi véleményre es vizsgálati eredményekre is (például ortopédiai és endokrinológiai), valamint speciális vizsgálatokra, hogy minél inkább csökkenthető legyen a kockázat – hangsúlyozza dr. Ferenczy Péter. – Szívinfarktus után el kell fogadni, hogy immár folyamatos kardiológiai gondozásra, gyógyszerszedésre van szükség. Mivel azonban az állapot változhat – a kardiológiai rehabilitáció következtében sokszor pozitívan – szükséges a rendszeres kontroll. Ilyenkor van lehetőség az alkalmazott terápia aktualizálására is.