Többféle betegség, állapot járhat nyomó, szorító mellkasi fájdalommal, ha nem múlik el néhány perc alatt, mindenképpen hívjon mentőt.
A szívinfarktus okozta mellkasi fájdalom leginkább szorító, nyomó jellegű, azonban más betegségek, állapotok is okozhatnak ilyen panasz. Vagyis nem kell azonnal infarktustól tartani, ha valaki ilyen tünetet tapasztal, de a kivizsgálás minden esetben fontos. A mellkasi szorítást okozó lehetséges okokról és a kivizsgálás alapjairól beszélt dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa.
Milyen betegségek okozhatnak mellkasi szorító fájdalmat?
A mellkasi fájdalom olyan tünet, amit a legtöbben a szívproblémával, leginkább a szívinfarktussal azonosítanak, és nem feltétlenül kapcsolnak hozzá más betegségeket, amelyek valójában ugyanezt a feltűnő panaszt okozhatják.
- A szív területén jelentkező fájdalom, amit a szívinfarktus okoz, jellemzően, de nem kizárólag nyomó, szorító jellegű, mintha egy betontömböt tennének a mellkasra. Az éles, szúró típusú fájdalom jóval kevésbé tipikus infarktus esetén. Ugyanakkor az infarktus okozta diszkomfort érzés, fájdalom a nyakba és a karokba is sugárzik olyan intenzitással, ami miatt sokan halálfélelmet is érezhetnek. Éppen ezért, aki ilyen tüneteket tapasztal, amelyek nem múlnak el néhány perc alatt, mindenképpen hívjon mentőt, hiszen nem tudható, hogy valóban szívinfarktus vagy valami más áll-e a háttérben – hívja fel a figyelmet Vaskó doktor.
Leggyakrabban az alábbi betegségek, állapotok járhatnak még nyomó, szorító mellkasi fájdalommal:
- Gastroesophagealis reflux: a közismert reflux betegség égő érzést okozhat a mellkasban, különösen evés után, lefekvéskor. Ennek az emésztőszervi problémának az az oka, hogy a gyomorsav visszajut a nyelőcsőbe, és idővel olyan erős tünetekkel járhat, amelyek akár szívinfarktusra is utalhatnak.
- Izomfájdalom a mellkas területén: a mellizom fájdalma leggyakrabban erőltetés vagy ütés, erős behatás után jelentkezik. A nagy különbség a szívinfarktushoz képest, hogy a szívinfarktus okozta fájdalom mozdulatlanság esetén is jelen van, míg az izomfájdalom akkor jelentkezik, ha mozgatjuk az adott izmot.
- Szorongás, pánikroham: sokan beszámolnak róla, hogy a pánikroham a mellkasi fájdalommal, a légszomjjal kifejezetten imitálhatja a szívroham tüneteit, és mivel ezt egy laikus nem feltétlenül tudja elkülöníteni, ráadásul egy ismert pánikbetegnek is lehet szívinfarktusa, erős, nem múló panaszoknál, mentőt kell hívni. (A pánikroham jellemzően rövid idő alatt magától elmúlik.)
- Droghasználat: a drogokban található méreganyagok a szívben lévő verőerek görcsét okozhatják, ami szívinfarktushoz vezethet. A droghasználat a fiatal embereknél kialakuló szívkoszorúér betegség egyik fő oka. A mentők érkezésekor ezért mindig jelezni kell, ha ismert droghasználat van a háttérben.
Nem mindig tipikusak a szívinfarktus tünetei
Bár a mellkasi fájdalom az egyik legjellemzőbb tünet, egyes esetekben a szívinfarktus nem ilyen tipikus tüneteket okoz. Különösen a nőknél, az időseknél és a cukorbetegeknél fordulhatnak elő atipikus tünetek, mint például hányás, hányinger, alhasi fájdalom, kimerültség és nehézlégzés. Ezek kívül előfordulhat úgynevezett csendes infarktus is, amely gyakorlatilag inkább csak egy rosszullétre emlékeztet, és sokszor nem is hív mentőt az azt átélő beteg.
- A vészhelyzeteknél természetesen a mielőbbi orvosi, kórházi ellátás a legfontosabb, ugyanakkor nem szabad elhanyagolni a kevésbé súlyos tünetek kivizsgálását sem. A fel-felbukkanó mellkasi fájdalom, szorítás, az erős szívdobogásérzés, a légszomj, a csökkenő terhelhetőség, az erősödő fáradtságérzés olyan tünetek, amelyek hátterében akár szív-érrendszeri betegség is állhat – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa. – Ilyenkor érdemes egy kardiológiai kivizsgálással utánajárni az okoknak, vagyis a kikérdezés és fizikális vizsgálat mellett ajánlatos elvégeztetni legalább egy nagylabor vizsgálatot, nyugalmi- és terheléses EKG-t, valamint egy szívultrahangos vizsgálatot.