Az alsó végtagokban két, egymásba torkolló csőrendszer – a felszínes és a mélyvénás rendszer - biztosítja a vér visszaáramlását a szív felé. Az előbbi elzáródását visszérgyulladásnak, az utóbbiét mélyvénás trombózisnak nevezzük.
 |
| Képünk illusztráció |
1/ A mély vénák elzáródása, trombózisa károsítja a véna billentyűket, aminek az adott végtag dagadása, ödémája, elszíneződése, fájdalma, a bőr kifekélyesedése lehet a következménye. Az élet minőségét jelentősen rontja.
2/ A mély vénában kialakult trombusz elmozdulhat, az áramlással továbbsodródhat, és a hasi, mellkasi nagy vénákon keresztül eljuthat a j. pitvarba, majd a j. kamrába, tüdőverőérbe. Ezt a betegséget tüdőembóliának nevezzük, mely egyes esetekben akár halálos betegség is lehet.
Tekintettel arra, hogy a mélyvénás trombózis és a tüdőembólia egymással összefüggő betegségek, a kettőt együtt az orvosi irodalom „vénás thromboembolia" névvel illeti.
Körülbelül 150 éve tudott, hogy 3 ok vezethet vénás tromboembólia kialakulásához: a/ az érfal sérülése (pl. nyílt lábszártörés vagy műtéti beavatkozások során); b/ a vénákban a keringés lelassulása (pl. bármely ok miatt, hosszú ideig fekvő, betegben, stroke okozta bénulás során, hosszú, órákig tartó utazás során, kövér egyénekben, tumoros betegekben a vénák kompressziója miatt, műtét miatt ágynyugalomra „ítélt" betegekben); c/ a vér fokozott alvadékonysága (pl. a vérben a vörösvértestek számának emelkedése, a véralvadásban szereplő fehérje koncentrációjának növekedése) miatt. Az említett okok sokszor együtt jelentkeznek.
A fentiekből következnek a vénás tromboembóliák kivédésének, megelőzésének egyszerű gyakorlatias eszközei.
a/ A vénafal sérülése – törés, vagy bármilyen műtét során – nem, vagy alig elkerülhető, de következménye igen! Alvadásgátló gyógyszerekkel megakadályozható a vénákban az alvadék kialakulása. Ehhez természetesen orvosi segítség kell.
b/ A keringés lassúbbodása kivédhető az immobilizáció elkerülésével: műtétek után megfelelő gyors mobilizációval, utazás során az alsó végtagok mozgatásával, tornáztatásával,
ágynyugalomra szoruló betegek esetében az ágyláb végének 10-15 centiméteres megemelésével, stroke-os betegek bénult végtagjának mozgatásával, masszírozásával, az alsó végtagokra felhelyezett rugalmas pólya, harisnya révén vagy erre a célra kifejlesztett eszköz (intermittáló, pneumatikus kompresszió) segítségével.
c/ A vér fokozott alvadékonysága szintén alvadásgátló gyógyszerrel kezelhető.
Az alsó végtagok vénáiban alulról felfelé folyik a vér. Csak akkor képes azonban erre a „bravúrra", ha az izomzat rendszeresen működik, mert az izom kívülről összenyomja a puha falú vénákat, és felfelé préseli a vért. Azért felfelé, mert a vénákban apró szelepek, úgynevezett véna billentyűk vannak, melyek csak egy irányban, a szív felé teszik lehetővé az áramlást. Könnyen belátható, hogy minden olyan állapot, amely átmenetileg, esetleg véglegesen csökkenti vagy megszünteti az izomzat működését – vagyis minden olyan állapot, mely immobilizációt eredményez a vénákban - a keringés lassúbbodásához és trombózis kialakulásához vezethet. Séta, úszás, repülőn utazás során néhány guggolás, vagy egyszerűen az ágyláb végének megemelése a hosszasan fekvő betegnél elkerülhetővé teszi e súlyos betegséget. Az orvosi, gyógyszeres segítség mindezt csak kiegészíti.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!