Mi a baj a koplalással? Mi a megoldás helyette?

Az elmúlt évtizedekre úgy tekinthetünk, mint az éhezők viadalára. De nem a nehéz próbatételek és a fantasztikus utópia képe miatt, hanem mert mindenki végeláthatatlanul fogyókúrázik, diétázik, éhezik, koplal, vagy épp felül egy-egy trendi divat étkezési módnak.

Sajnos hiába a hirtelen jött fogyás, a drasztikus megvonások, és a csodaszerként árult fogyókúrás termékek, internetet elöntő fogyibogyók, valahogy mégsem csökken a fogynivágyók száma, amiből arra következtethetünk, hogy a legtöbb módszer nem működik!

Akkor kinek sikerül a fogyás?

Fogyni bárki tud, képes rá, eléri. Viszont az elért és áhított súlyt és formát megtartani már nagyon kevesen képesek! Tehát nem elsősorban a fogyáson van a hangsúly, mint súlyvesztésen, hanem az eredmény megtartásán, ami nemcsak akarat kérdése, hanem az életmódé is. Akarat nem kevés kell a fogyáshoz, az először újszerű szabályok betartásához, a szokásokká alakításhoz, de a megtartáshoz egyértelműen az kell, hogy a jó gyakorlat életmóddá alakuljon át.

Az is kijelenthető, hogy bár a testünk és annak működése maga a csoda, nem léteznek csodaszerek, sem csodamódszerek, az egész a biológia tudományát rejti, vagyis, ha kevesebb energiát viszünk be a szervezetbe, mint, amennyit felhasználunk, akkor fogyni fogunk! De az már korántsem mindegy, hogy milyen szövettípusból vesztjük a tömeget (izom vagy zsír), és az sem, hogy mellette hogyan nézünk ki (sovány, löttyedt Barbie-ként, vagy izmos, feszes Lara Croftként)!

Miért jár pórul, aki koplal?

Nagyon fontos tisztában lenni egy két alapvetéssel, azon kívül, hogy ha kevesebb a bevitt energia, mint a felhasznált, akkor a testsúly csökkenni fog.

Van egy ún. alapanyagcserénk, amibe minden beletartozik a napi létfenntartásban. Tehát a légzés, emésztés, helyváltoztatás, a keringési rendszerünk, a testhőnk fenntartása stb. Ehhez egy bizonyos mennyiségű energiára szükség van, és ezt muszáj, hogy megkapja a szervezet. Ha a bevitt energiamennyiség az alapanyagcseréhez szükséges alá csökken - ami általában koplalással gyorsan bekövetkezik -, akkor a szervezet először a tartalékokhoz nyúl, majd bontani kezdi a hasznos izomszövet állományt is, végül olyan vészhelyzetnek értékeli a táplálékmegvonást, hogy belassítja az anyagcserét, átáll túlélésre, és így a fogyást is leállítja.

Az éhezés tehát hirtelen remek módja a súlyvesztésnek, de hosszútávon nagy károkat okoz. Az anyagcsere felborulása mellett sérülhetnek a szerveink is, a tápanyaghiány miatt rosszullétek lépnek fel, az izom és a tónusosság elveszik, majd le is áll a fogyás. Amikor pedig újra enni kezd az illető - mert rika az, hogy valaki hónapokig vagy évekig koplal (az már egy másik súlyos állapot, az anorexia) - a kilók rohamtempóban és megkétszereződve fognak feljönni, amit jójó effektusnak hívunk. Ez a test természetes védekező mechanizmusa, válaszul a koplalásra. Gyorsan raktárakat képez, hátha ismét egy vészhelyzet lép fel, és nem lesz, mit enni.

Hosszútávú megoldás is van!

Mi lehet akkor a jó megoldás, hogy le is fogyjunk, szépek is maradjunk, és még meg is tartsuk ezt az eredményt?

Ehhez bizony szükséges az, hogy ne magazinokból kiolvasott, öt perces divatdiétákat válasszunk, hanem szakember segítségével fogjunk életmódváltásba. Ennek alapjai a táplálkozási szokások megváltoztatása, a mozgás rendszerességének beépítése az életünkbe, és csakis tudományos alapokon beiktatott diétás ciklusok betartása.

Egy jó táplálkozástudományi szakember segít nekünk fokozatosan elérni az eredményeket, és finoman átállni új dolgokra, hogy a szervezetünk ne kapjon sokkot. Segíti, hogy a megfelelő fehérje, zsír és szénhidrát bevitel megvalósuljon, emellett segít a számukra legmegfelelőbb mozgásformákat megtalálni, és olyan étrendkiegészítőket is tud javasolni, amelyek a tartós fogyásban segítenek.

Csak akkor lehetünk tartósan elégedettek, ha egészségesen érjük el a kívánt testsúlyt (heti 0,5-1 kg mínusz), és ha mentálisan is megdolgozunk a végeredményért. Könnyű csaták nincsenek, de egy jól megválasztott módszer, és egy kiváló szakember a záloga lehet, hogy végre kikerüljünk az éhezők viadalából!