• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Miért ne szedjen náthára antibiotikumot?

Egészségmagazin Forrás: Fül-orr-gége Központ

Ha vírusos eredetű megbetegedés esetén szedünk antibiotikumot, az nem pusztán felesleges, hanem káros is.

Az ősszel együtt megérkezett a náthaszezon is. A hirtelen jött lehűlés megviseli a szervezetet, ebben az időszakban többen betegszenek meg, gyakoriak a felső légúti betegségek. A mielőbbi gyógyulás reményében sajnos még mindig sokan esnek abba a hibába, hogy a házi patikából, egy korábbi betegségből megmaradt antibiotikummal kezdenek öngyógyításba, vagy nem az orvos utasításainak megfelelő mennyiségben és ideig szedik a felírt gyógyszereket.

Mire való az antibiotikum?

Az antibiotikumok olyan gyógyszerek, amelyek képesek felvenni a harcot a szervezetben megtelepedett baktériumokkal szemben. Nagyon fontos szerepük van a baktériumok által okozott fertőzések kezelésében, de hatástalanok a fertőzések másik típusa ellen, amelyet vírusok okoznak – magyarázza dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa. Antibiotikumot alkalmazunk például az arc- és homloküreg-gyulladás, a tüszős mandulagyulladás, a gennyes középfülgyulladások kezelésére, hogy csak néhány, ősszel-télen gyakran előforduló betegséget említsünk. Ebben az időszakban leggyakrabban vírusos eredetű felső légúti betegségek fordulnak elő, azonban ezekben az esetekben az antibiotikumok hatástalanok.

Miért veszélyes a szükségtelen antibiotikum szedés?

Előfordul, hogy vírusbetegség esetén „megelőzés" céljából, a súlyosabb tünetek megjelenését megakadályozandó, vagy a gyorsabb lefolyás érdekében kezd el valaki antibiotikumot szedni - helytelenül. Dr. Fülöp Györgyi egy gyakori esetre hívja fel a figyelmet: „Vírusos eredetű  fertőzés esetén, orvosi javaslat nélkül bevett antibiotikum magára a vírusfertőzésre hatástalan! Hatására viszont a szervezetben a hasznos baktériumok elhalhatnak, és  sajnos a helyüket a gyakran sokkal veszélyesebb, az antibiotikummal szemben ellenálló (ún. rezisztens)  baktérium törzsek  foglalhatják el,  így az influenza súlyos szövődményeit  az antibiotikum szedése elősegítheti."

Hogyan szedje helyesen?

- Antibiotikumot csak orvosi utasításra szedjen! Miért? Mert a baktériumoknak számos típusa okozhat betegséget, ezekre megfontoltan kell kiválasztani az alkalmas terápiát. A helyes antibiotikum-választáshoz emellett figyelembe kell venni az infekció helyét, a klinikai kép súlyosságát, a rizikófaktort jelentő alapbetegségeket, a beteg életkorát, testsúlyát, máj- és vesefunkcióját egyaránt.

- Ne kísérletezzen öngyógyítással! A kórokozók elpusztításához az adott hatóanyagot, a megadott mennyiségben és ideig kell szedni. Egyik gyógyuláshoz szükséges feltételt sem teljesítjük, ha abba a hibába esünk, hogy az előző, hasonló tüneteket okozó betegségből megmaradt pár szem gyógyszert vesszük be. Ha így el is érünk némi javulást, az csupán átmeneti, az így szedett antibiotikummal a betegség könnyen kiújulhat, vagy súlyosbodhat is.

- Az előírt mennyiséget szedje be! Gyakori eset az is, hogy a beteg jobban érzi magát, így pár nap után el is hagyja a gyógyszer szedését, hiszen azt gondolja, hogy felesleges, ha már úgy is meggyógyult – mondja dr. Fülöp Györgyi. „A baktériumok egy része így azonban nem pusztul el, hanem ismét szaporodni kezdhet. Ráadásul a kezelés utolsó szakaszáig csak a legellenállóbb baktériumok képesek kitartani, és ha ilyenkor függesztjük fel a kezelést, mondván, hogy azt a néhány utolsó szemet már nem érdemes bevenni, akkor pont ezeknek a legellenállóbb kórokozóknak adunk esélyt a szaporodásra."

- Vegyen mellé probiotikumot is! Sokan a kellemetlen mellékhatásoktól tartva függesztik fel, vagy csökkentik le az orvos által előírt antibiotikumok szedését. Való igaz, hogy az antibiotikumok nemcsak a kórokozókat, hanem a bélben élő jótékony baktériumokat is pusztítják, ennek következtében jelentkezhet hasmenés, hasfájás, bélgyulladás, puffadás. Ezek megelőzésére, az egészséges bélflóra támogatására szükséges az antibiotikumos kezelés probiotikum szedésével is kiegészíteni, így a felsorolt panaszok megelőzhetők, vagy csökkenthetők.

Vírus, vagy baktérium?

A vírus okozta nátha egy hét alatt rendszerint magától is gyógyul. Ez idő alatt sok pihenés, folyadék fogyasztás javasolt, a náthás tüneteket fájdalomcsillapítóval, orrcseppel enyhítsük. Ha a tünetek ez idő alatt nem múlnak el, vagy 10-14 napon túl is orrfolyást tapasztalunk, forduljunk orvoshoz. Korábban is javasolt felkeresni a szakembert, ha az első pár napban a tünetek rosszabbodnak, vagy a betegség első hetében fülfájás, esetleg szűnni nem akaró köhögés, magas láz jelentkezik. Ezek a tünetek bakteriális felülfertőződésre is utalhatnak, amit ismét csak a megfelelő antibiotikummal lehet kezelni.