• nátha
    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

    • Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

      Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

    • Itt az ősz, már támadnak a vírusok

      Itt az ősz, már támadnak a vírusok

  • melanóma
    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

    • A betegségről a melanoma világnapján

      A betegségről a melanoma világnapján

  • egynapos sebészet
    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

    • Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

      Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

    • Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

      Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

Miért van egyre több pajzsmirigybeteg?

Egészségmagazin 2019.07.01 Forrás: Budai Endokrinközpont
Miért van egyre több pajzsmirigybeteg?

A betegek számának növekedése nem magyarázható kizárólag a jobb orvosi módszerekkel.

A kételkedők joggal vetik fel, hogy ez csupán látszat, hiszen a jobb diagnosztikus módszerek miatt érezzük csak, hogy a betegség terjedne. A statisztikai adatok azonban azt mutatják, hogy a betegek számának növekedése nem magyarázható kizárólag a jobb orvosi módszerekkel. Ha nem is kizárólag a TSH érték alapján állapítjuk meg a betegség fennállását, a betegek száma még így is 13 millió felett van, de egyes kalkulációk alapján meghaladja az 50 milliót. Prof. Balázs Csaba endokrinológust, a Budai Endokrinközpont orvosát a kedvezőtlen jelenség lehetséges okairól kérdeztük.

Mi okozza a betegek számának ilyen mértékű növekedését?

Nyilvánvaló, hogy több tényező együttesen tehető felelőssé. Az örökletes tényezőket szokták gyakran emlegetni, de a betegségre hajlamosító gének száma nem növekedett lényegesen. A betegség megjelenésében valójában döntő szerepet játszanak a környezeti faktorok. Ezek közül is hat a legfontosabb.

1.      Kémiai anyagok, mérgező, toxikus vegyületek

Riasztó következtetésekkel járó kutatási eredmények igazolják az EDC („endocrine disrupter chemicals”)  anyagoknak az emberi szervezetre gyakorolt hatásait: bebizonyosodott, évtizedeken át elsiklottunk a hormonháztartás egyensúlyát súlyosan megzavaró, élelmiszerekben, ivóvízben, kozmetikai és háztartás-vegyipari termékekben, műanyagokban és egyéb úton ránk leselkedő ártalmak felett. A következmények súlyosak: autoimmun betegségek, elhízás, meddőség, sterilitás, megváltozó nemi jelleg. Az EDC anyagok hatására jelentősen növekszik az autoimmun betegek, így a pajzsmirigybetegek száma is. Az EDC anyagok közül a legfontosabbak a következők:

• Biszfenol-A és hasonló fenolok

• PCB (poliklórozott-bifenilek) vegyületcsoport

• Égéstermékek (ezek nemcsak a gumiabroncsok, híradástechnikai termékek égetésekor szabadulnak fel, hanem nagyobb mennyiségben repülőterek környékén is kimutathatók!

• Égetéskor  felszabaduló  melléktermékek (dioxinok)

• Rovarirtók (peszticidek)

• Gyógyszerek (pl. Cordarone, Amiodaron)

•  Fémek és fémtartalmú vegyületek

• Természetes anyagok (fitoösztrogének)(szója)


2.      Jód túlzott bevitele

Napjainkban a világméretű programnak köszönhetően a jódhiány lényegesen visszaszorult.  A jód hiányában kevés T3 és T4 képződik, amely miatt fokozott a TSH  termelése. A TSH pedig fokozza a pajzsmirigy működését  stimulálja osztódásra a sejteket, s ez a folyamat  golyvaképződéshez vezet. Ebből az következne, hogy a jódozással (a só jódozásával és jód tabletta bevitelével minden megoldható lenne. Sajnos a helyzet nem ilyen egyszerű. Kiderült, hogy azokban az afrikai országokban, ahol a jódozást kiterjedten alkalmazták gyakorlatilag eltűnt a kretenizmus és csökkent a göbös megbetegedések száma, de ugyanakkor más természetű  (autoimmun eredetű) betegségeké viszont emelkedett. Tehát a túl sok jód fogyasztása is pajzsmirigybetegségekhez vezethet. Fontos azt megjegyezni, hogy egészséges egyénekben a jódpótlás alapvető, de az anorganikus jód bevitele (főleg túlzott  formában!) káros lehet.

3.      Radioaktív sugárzás

Az atomkorszak legnagyobb környezeti radioaktiv károsodása 1986-ban Csernobilban történt. Az erőmű felrobbanás százezrek károsodtak és több ezren haltak meg, ill. szenvedtek életre szóló károsodást. A sok orvosi vizsgálat egyértelműen megállapította, hogy főleg a gyermekek között nőtt meg a pajzsmirigy rákos betegek száma. A 2011-es Fukushima-ban lévő erőmű katasztrófa is szörnyű volt, de méreteiben és következményeiben jelentősen kisebb az előbbinél. Viszonylag kevésbé ismert az, hogy a túl sok röntgen vizsgálat is fokozott veszélyt jelent. Nemzetközi tanulmányok bizonyították, hogy a fogászati asszisztensek, a gyakran és sokszor ismételten vizsgált egyének között gyakoribb a pajzsmirigybetegség.

4.      Fertőzések

Nem új kutatási eredmény, de az utóbb években bizonyították, hogy egyes egyre elterjedtebb vírusok (Epstein-Barr, Humán Herpes virus, Coxsackie virusok), továbbá bizonyos baktériumok a betegség kiváltásában fontos szerepet töltenek be. Ki kell emelnem a Yersinia enterocolitica baktériumot, amely fertőzés (rendszerint hasmenést okoz) után a Hashimoto   thyreoiditis 14-szer gyakoribb (!). Ma már a pontos mechanizmusról is egyre többet tudunk. A lényeg az, hogy ezek a fertőzések látszólag „nyom nélkül” gyógyulnak és néhány hónap múlva (főleg aktiváló környezeti tényezők hatására) elkezdődik, majd tovább terjed a betegség.  Ezek az ún. „második betegség kategóriába” tartoznak. Az idősebbek még emlékezhetnek a reumás lázra, amely torokgyulladás (Streptoccosus fertőzés) után alakult ki.  A betegség valóban magas lázzal, fájdalmas ízületi gyulladással járt, azonban az  1-2 héten belül  megfelelő kezeléssel gyógyult. A fertőzés azonban elindított egy olyan autoimmun folyamatot, amely a szívbillentyűk súlyos károsodásához vezetett. A fentebb említett kórokozók ehhez hasonló módon képesek hasmenést, ízületi gyulladást, torokfájást, náthás tüneteket kiváltani. Ezek a tünetek  elmúlnak, látszólag a beteg teljesen gyógyult és  néhány hónap múlva már a pajzsmirigybetegség jellemző  tüneteit lehet rajtuk felismeri.

5.      Dohányzás 

Nagyon sok káros hatása mellett a cigarettáról egyértelműen bizonyították, hogy  növeli a strúmát, fokozza és súlyosbítja  a gyulladást, a Basedow kóros betegekben pedig jelentős mértékben segíti elő a súlyos szemtünetek kialakulását és romlását.

6.       Stressz

Életünk velejárói azok a lelki folyamatok, amelyeket a stressz fogalomba sorolunk, jóllehet a stressz az eredeti orvosi értelmezésben nem mindig káros fogalom. A hétköznapi életben azonban a lelki kimerültséggel, frusztrációval azonos fogalmak, amelyek során nagy mennyiségben szabadulnak fel stressz hormonok és indítják el azokat a kóros immunológiai folyamatokat, amelyek betegségekhez vezethetnek. Ma már azt is tudjuk, hogy a stressz hatására ún. stressz fehérjék képződnek, amelyeknek az autoimmun folyamatok létrejöttében lényeges szerepük lehet. A stresszt az alábbi tünetekről ismerhetjük fel: nyak, ill. fejfájás, szívdobogásérzés, izzadékonyság, hízás, álmatlanság, a koncentráló képesség csökkenése, gyengeség, gombócérzés a torokban és szájszáradás is jelentkezhet.

 

Mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A prevenciónak több szintje van. Társadalmi szinten fontos a környezet, az élelmiszerek és a víz védelme. A környezettudatos nevelés, programok az óvodában, iskolában, munkahelyen. Egyéni szinten ismerni kell(ene) a családban előforduló, örökletes betegségeket és ilyenkor különösen odafigyelni a megelőzésre (gyakran a gyermek megbetegedésekor észlelem, hogy az édesanyjának is pajzsmirigygyulladása, göbe van). Tudatosan étkezés, a kémiai ártalmak minimálisra csökkentése, a gyógyszerek szedésekor azok esetleges mellékhatásaira figyelni kell, a fertőzésekkel szemben a higiénés rendszabályok betartása.

Legolvasottabb cikkeink