Mikor anyajegy, mikor melanoma?

Mint arról korábban már beszámoltunk, a nyári napfény, a napozási szezon előtti kontroll után az őszi hónapokban is hasznos (ismét) részt venni egy anyajegy-szűrésen, hiszen a bőrön lévő pigmentált részek változhatnak a fény hatására.  Ezúttal az anyajegyek természetébe avatjuk be olvasóinkat az orvostkerek.hu szakértőjének segítségével.

Az anyajegyek többsége ártalmatlan bőrjelenség, amely csupán esztétikai gondot okozhat. Mivel számuk a gyermek és serdülőkortól szaporodik, nem kell minden egyes új anyajegy megjelenésénél aggódnunk, azonban az óvatosság és a rendszeres kontroll feltétlenül szükséges. Ugyanis az atípusos anyajegyet és a bőrrákot szinte kizárólag csak a szakember tudja felismerni, és ha szükséges, eltávolítani.

Mitől alakul ki anyajegy?
Az anyajegyek változatos méretűek és formájúak lehetnek: leggyakrabban azonban néhány milliméteresek, feketék vagy barnák, alakjuk kör alakú vagy szabálytalan, és a felszínük is éppúgy lehet sima, mint egyenetlen. Közös bennünk, hogy a határvonaluk mindig éles.

Kialakulásuk leginkább a bőrt ért UV-sugárzástól függ, vagyis minél több sugárzással találkozunk, annál több anyajegyünk alakulhat ki. Egyes hormonális változásoknál, így természetesen a serdülőkorban és a terhesség alatt is gyakori, hogy több anyajegy jelenik meg a bőrön, illetve a meglévők sötétednek. Az úgynevezett atípusos anyajegyek, amelyekből bőrrák fejlődhet ki, családi hajlamként öröklődhetnek, tehát fokozott orvosi felügyeletet igényelnek. Maga az anyajegyből kialakuló bőrrák (melanoma malignum) az esetek több, mint felében már meglévő anyajegyekből alakul ki, vagyis akinek több anyajegye van, a kockázata is nagyobb. – tudtuk meg, dr. Kathó Jenőtől, az Oxygen Medical plasztikai sebészétől.

Az anyajegy és a melanoma megkülönböztetése
Az egyetlen teljesen biztos módszer a közönséges anyajegy és a melanoma megkülönböztetésére csak szakorvos által alkalmazható, ugyanis egy speciális nagyítóval végzett megtekintés, illetve a már kimetszett darabból végzett szövettani vizsgálat szükséges hozzá.

Ami szabad szemmel is látható, hogy a közönséges anyagjegy határai élesek, míg a melanoma elmosódott kontúrokkal rendelkezik. Míg mindkét bőrjelenség gyakoribb a napsugárzásnak kitett területeken, addig az atípusos anyajegy éppen a ruhával fedett testrészeken jelenik meg sűrűbben. Az életkor előrehaladtával nagyobb a rosszindulatú elváltozások esélye, így a szakorvosi ellenőrzéseket is gyakrabban ajánlatos megejteni.
Milyen esetben kell feltétlenül orvoshoz fordulni?

Ha egy meglévő anyajegyünkön változás mutatkozik:
- megváltozik a mérete, növekszik
- felszíne karfiolszerűvé válik
- elmosódik a határa
- vérezni vagy viszketni kezd
- begyullad, fájdalmassá válik.

Az anyajegyek eltávolítása
Leginkább akkor indokolt eltávolítani egy anyajegyet, ha gyanúsnak tűnik, ha esztétikailag vagy az elhelyezkedése miatt zavaró – például öltözködésnél, borotválkozásnál visszatérő irritációnak van kitéve. Ha a páciens kéri az anyagjegy eltávolítását, gyakorlatilag bármelyiktől meg lehet szabadulni, ha nincs kizáró ok. Szakszerű eltávolítás esetében az egészben, ép széllel kimetszett darabokat minden esetben szövettani vizsgálatra küldik, a rosszindulatúság gyanújával rendelkező elváltozásokat még a műtét előtt onkodermatológus (bőrgyógyász, onkológus) vizsgálja, és tesz javaslatot a műtéti tervre.

Műtéti és bőrzárási technikák
Anyajegyet el lehet távolítani lézerrel, cryosebészetileg, de a szakértő szerint legbiztonságosabb a hideg késsel (szikével) történő kimetszés - minden irányban ép széllel, és korrekt szövettani vizsgálattal. A lézerrel történő vaporizálás (vagy a fagyasztás) esetén nem lehet szövettant készíteni, így nem kapunk választ a legfontosabb kérdésekre: pontosan mit vettünk ki szövetileg, volt-e benne rosszindulatúságra utaló szöveti jel? Ép széllel, egészben lézerrel is ki lehet metszeni az elváltozást. Ekkor - ha kellő távolságban vezetik a metszést és nem éri az anyajegy határát hőkárosodás -, korrekt szövettan is készülhet, de ennek az eljárásnak az a hátránya, hogy a seb bezárásánál a lézer által hőkárosított sebszéleket kell egyesíteni! A gyakorlatban a bőrgyógyász dönti el, hogy milyen bőrelváltozást tart alkalmasnak lézeres eltávolításra (például szemölcs, szarutúltengés, stb.), illetve mit küld sebészi kimetszésre.

A műtét után következik a bőrhiány zárása, amely a helytől, nagyságtól, iránytól, a bőr milyenségétől függően rendkívül változatos lehet mind a műtét nehézségét, mind a műtét idejét illetően. Egyszerű esetben a metszést követően a sebszéleket össze lehet varrni. Ám ilyen esetekben sem mindegy a metszés iránya, mivel a bőrnek vannak úgynevezett erővonalai, melyek mentén ejtett sebek vékony heggel gyógyulnak, az ettől eltérő irányú hegek gyakran kiszélesednek, feltűnőek maradnak. A hegkorrekciók egy része is gyakorlatilag azt jelenti, hogy a nem megfelelő irányú hegeket jó irányúvá kell tenni, a szebb gyógyulás érdekében. Bonyolultabb esetekben a seb környezetéből kell különböző módokon bőrt elforgatni, elcsúsztatni a bőrhiány zárása céljából. Más esetekben a test egyéb helyéről válhat szükségessé bőr átültetése.

Mivel itt komoly esztétikai kérdésekről van szó, nagyon fontos, hogy a különböző elváltozások kimetszésére vállalkozó sebész otthonosan mozogjon a bőrhiány zárásának különböző módozataiban is.

Teendők műtét után
A szép hegek érdekében az operáló orvos néhány utasítását pontosan be kell tartani. Ilyen például:
- a napozás és szolárium mellőzése minimum 6 hétig
- kenőcsös kezelés
- a heg feszüléstől való óvása
- kozmetikumoktól tartózkodás.