• nátha
    • Kevés bosszantóbb dolog van a náthánál

      Kevés bosszantóbb dolog van a náthánál

    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Polgármesteri nyílt levél: mikor működhet az egynapos sebészet Újbudán?

      Polgármesteri nyílt levél: mikor működhet az egynapos sebészet Újbudán?

    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

Mikor butaság kihúzni a bölcsességfogat?

Egészségmagazin Forrás: Weborvos

Ha nincs gond egyáltalán nem bölcs dolog a bölcsességfogat kihúzni!

A serdülőkor után előbújó bölcsességfogak gyakran esnek áldozatul az előítéleteknek.  Napjainkban is tartja magát a tévhit, hogy a bölcsességfogakat lehetőleg el kell távolítani. Különösen azokban az esetekben általános ez a vélekedés, amikor húsz éves kor körül a fog még nem, vagy csak részben tört elő. Gyakran az összetorlódás veszélyére hivatkoznak, de önmagában egy bölcsesség fog nem tud egy egész fogívet rendezetlenné tenni. Az indokolatlan foghúzás azonban nem elsősorban egy ép fog elvesztését jelenti, hanem felesleges kényelmetlenséget, fájdalmat és gyakran életre szóló traumát okoz. - Ha nincs gond egyáltalán nem bölcs dolog a bölcsességfogat kihúzni! – állítja Dr. Czinkóczky Béla, szájsebész.

A probléma abból ered, hogy az evolúció előrehaladásával anatómiailag egyre kisebb lett az állcsontunk, és ebből következően nem férnek a helyükre ezek a fogak. A fiatalok többségénél - megközelítőleg négyből háromnak- anatómiailag nincs elég hely a bölcsességfogaknak a sorban, így a felnőtt lakosság nagy része előbb-utóbb találkozik nehézségekkel ezen a területen.

Szerencsés esetben a bölcsességfogak elkezdenek nőni és elő is törnek, míg a legrosszabb helyzet akkor következik be, ha nem tudnak előbújni. E két véglet között pedig számtalan lehetőség van. A bölcsességfogakat orvosi szempontból csak akkor kell eltávolítani, ha komoly, vagy visszatérő problémát okoznak. Nem minden esetben indokolt az eltávolítás anatonómiai rendellenesség esetén, vagyis ha szabálytalanul nő a bölcsességfog.

Olyankor javasoljuk a foghúzást, amikor úgy helyezkedik el a bölcsességfog, hogy nincs esély az előtörésre, és visszatérően gyulladást, fájdalmat okoz. Amikor egyéb panaszokat, például szuvasodást, a nehezen tisztíthatóságból eredő ínygyulladást okoznak, szintén érdemes kihúzni a bölcsességfogat.

Ritkán az is előfordul, hogy a röntgenfelvétel alapján aggodalomra okot adó – esetenként rosszindulatú- elváltozás gyanuja merül fel, ilyenkor természetesen szintén fontos a mielőbbi eltávolítás.

Abban az esetben, ha kiderül a bölcsességfogak szabálytalan elhelyezkedése, de semmilyen problémát nem okoznak, rendszeres kontroll mellett, nagyon hosszú ideig háborítatlanul maradhatnak, nem kell őket mindenképpen eltávolítani.

A bölcsességfogak a rossz hírüket a nem megfelelően felkészült szakembereknek köszönhetik. Ma már nincsen szükség kalapácsra és vésőre a legkomplikáltabb eseteknél sem, de fontos tudni, hogy ez a beavatkozás megfelelő felkészültséget és szaktudást igényel.
Mindenképpen szájsebészt keressünk fel, ha a bölcsességfogak eltávolítására kerül sor. Ne akarjuk kihúzattatni a fogorvosunkkal, ha csak nem végez naponta ilyen műtéteket, mert ebből szoktak a beletörött fogakkal a városban keringő, segítség után kutató páciensekről szóló rémtörténetek megszületni.