Mikor menjünk orvoshoz, ha szalad a szív?

A pulzus, mint fogalom mindenki számára ismert, az eltérései pedig egyre gyakrabban kerülnek a kardiológusok fókuszába. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta az erős szívdobogás esetleges okairól és a pulzus mérésének szabályairól beszélt.

Mi is az a pulzus?
A pulzus a percenkénti szívverések száma, amely az erek ritmikus tágulását eredményezi. Ez utóbbi annak köszönhető, hogy a növekvő vérnyomás kitágítja az erek rugalmas falát. Ez a pulzálás a test bizonyos pontjain könnyebben érezhető, elsősorban ott, ahol a nagyobb artériák közelebb futnak a bőrhöz. Leginkább a nyaknál és a csuklónál szokták kitapogatni a pulzust, amelyről azt is tudni kell, hogy fizikai és lelki megterhelés, stressz hatására normális esetben is változik.

Hogyan találjuk meg a pulzust és hogyan mérjük?
- Fordítsuk a kezünket úgy, hogy a tenyerünk legyen felfelé.
- Mérjünk kb. kétujjnyi távolságot a csukló vonalától, a hüvelykujj vonala felé tájolva.
- Ha jó a pozíció, a másik kéz hüvelykujjával érezni fogjuk a szívverésünk pulzálását.
- A nyakon jellemzően a mutató- és középujjat egymás mellé téve tudjuk kitapintani a pulzust, az állkapocs alatt, nagyjából az ötös-hatos fog alatti területen.
- Kitapintható még a szívverés a térdek alatt, a könyök belső felén kinyújtott karnál, a halántékon, az ágyéknál, és a talp belső felén is – bár ezeken a területeken nehezebb megtalálni a megfelelő pontot.
- Ha már kitapintottuk a pulzust, nézzünk egy másodpercmutatós órát, és számoljuk a szívveréseket pontosan egy percig. Az is megfelel, ha csak 30 másodpercig számolunk és ezt az értéket szorozzuk meg kettővel.

A lassabb és gyorsabb pulzus okát is érdemes tisztázni
A pulzusnál a 60 és a 80 közé eső percenként mért érték tekinthető általában normálisnak, bár ez is nagy egyéni eltéréseket mutathat. Az aktuális pulzusértéket megemelheti például az aktivitás, az idegesség, a félelem, amelyet akár az orvosi vizsgálat is kiválthat. Az igazán edzett személyeknél ugyanakkor a 40 és 60 közti pulzusérték sem tekinthető kórosnak, hiszen a fittség jellemzően lelassítja a szívverést.

A magas pulzusszám sem ritka jelenség, és gyakran együtt jár az alacsony vérnyomással. Ennek az a természetes oka, hogy az okos szervezet kompenzálni próbál: ha a túl alacsony vérnyomás nem tudja elég oxigénhez, tápanyaghoz juttatni a szöveteket, felgyorsul a szívverés, hogy több vér kerülhessen a rendszerbe. Ugyanakkor a szívritmuszavar is okozhat alacsony vérnyomást, ami viszont magas pulzusszámmal jár együtt. Egész pontosan bizonyos esetekben éppen a gyors szívverés okozza az alacsony vérnyomást. Ez egy olyan állapot, amelyet mindenképpen ki kell vizsgáltatni, és szükség esetén kezelni is kell.

- Számos szívbetegség, például a szívritmuszavar, sokáig rejtve marad az érintettek elől, hiszen nem okoz tünetet. Ugyanakkor egyetlen tünetre sem mondható, hogy mindenképpen szívbetegségre utal, de ha ilyet tapasztalunk, mindenképpen érdemes kivizsgáltatni magunkat. Mindenkinek ajánlott részt venni egy kardiológiai kivizsgáláson, aki erős szívdobogást, hirtelen bedobbanásokat, kimaradásokat, gyengeséget, tartós kimerültséget, mellkasi szorítást, légszomjat tapasztal. Ugyanígy gyanús lehet, ha nem derül ki, mi okozza a rendszeres fejfájást, a szédülést, illetve a váratlan eszméletvesztést – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona. – Ma már számos olyan műszeres vizsgálat – többek közt nyugalmi- és terheléses EKG, szívultrahang - áll rendelkezésre, amelyekkel gyors, pontos diagnózishoz juthatunk, és megkezdődhet a személyre szabott kezelés. A kardiológiai kezelés célja többek közt, hogy személyre szabottan megállapítható és beállítható legyen az optimális érték.