Milyen bajokat okozhat a meszes koszorúér?

Azonban ha az erek szűkülete olyan mértékűvé válik, hogy a vérkeringés jelentős zavart szenved, az érintett terület oxigén ellátása megszűnik. Ilyen esetben általában már drámai következményekkel kell szembenéznie a betegeknek. Arról kérdeztük Dr. Vaskó Pétert, a Kardioközpont kardiológusát, hogy az érelmeszesedésnek milyen hatása van a szív egészségére nézve, és milyen következményekkel kell számolnunk akkor, ha nem veszünk rész rendszeres időközönként kardiológiai szűrésen és nem fordítunk kellő figyelmet a megfelelő életmódra?

Az érelmeszesedés (atheroszklerózis) legfontosabb kockázati tényezője a magas vérzsír szint. Ha valakinek magasak az erre vonatkozó értékei, akkor számolnia kell azzal, hogy ereinek falán - lassan, de biztosan - zsírt és koleszterint tartalmazó plakkok kezdenek lerakódni. Ennek következtében az erek keresztmetszete beszűkül, az érfal elveszíti rugalmasságát, merevvé, keménnyé válik, ezáltal lelassul a véráramlás, csökken az életfontosságú szervek vér- és oxigénellátása. Az így kialakult oxigénellátási zavar angina pectorist, azaz szívizom-károsodással nem járó mellkasi fájdalmat, illetve szívritmuszavart, szívelégtelenséget okoz, de ennél jóval súlyosabb problémákat is kiválthat, hiszen szívizom-elhalással járó szívinfarktus, illetve hirtelen szívhalál lehet a következmény. A szív koszorúerein kívül még az agyalapi és a veseartériák is érintettek lehetnek.

Az érelmeszesedés kockázata az életkor előrehaladtával növekszik, férfiaknál gyorsabban, nőknél lassabban megy végbe, majd a hölgyeknél a változókor beköszöntével ezek a különbségek kiegyenlítődnek. A koszorúér-betegségre hajlamosító tényezők között az életkor és a zsíranyagcsere-zavarok (magas koleszterin-, trigliceridszint) mellett meg kell említeni az örökletes hajlamot, a magas vérnyomást, a cukorbetegséget, az elhízást, a dohányzást, a mozgáshiányt, valamint a folyamatos stresszt is. Az érelmeszesedés megelőzésében tehát alapvető szerepe van a megfelelő életmódnak is, a zsír- és sószegény táplálkozásnak, a rendszeres testmozgásnak, a mindennapi feszültség megfelelő kezelésének.

Az érelmeszesedés csendesen, alattomosan alakul ki és addig nem okoz panaszokat, amíg az erek szűkülete olyan mértékű nem lesz, hogy jelentősen károsodik a vérkeringési funkció és az oxigénellátás. Ilyenkor nehézlégzést, heves szívdobogásérzést, mellkasi fájdalmat tapasztal a beteg, melyek először terhelésre, majd az elváltozás súlyosságának előrehaladásával nyugalomban is jelentkeznek. A koszorúér-betegség első tünete az esetek felénél az angina pectoris, negyed arányban a szívinfarktus, és sajnos az esetek egy ötödében, hirtelen szívhalál jelentkezik. „Azért is van kiemelt jelentősége a magas kockázatú, panaszmentes páciensek rendszeres kardiológiai kivizsgálásának, és a betegség kiszűrésének, mert a megfelelő időben elkezdett terápiával a súlyos egészségkárosodások, illetve az életet veszélyeztető állapotok elkerülhetők" - tudjuk meg Dr. Vaskó Pétertől.