Egyre inkább kiválasztható, kinek melyik daganatterápia lehet hatékony: a Magyar Onkológusok Társasága kongresszusának kiemelt témáját adták a célzott kezelések.
Az előrehaladott tumorral kezelt, illetve áttétes rákbetegek terápiájában az úgynevezett biológiai válaszmódosító gyógyszeres kezelések révén több tumortípusban mind a rosszabbodásig eltelt idő, mind a teljes túlélés számottevően meghosszabbodott. Erről többek között Bodoky György, a fővárosi Egyesített Szent István és Szent László Kórház onkológus főorvosa beszélt a Magyar Onkológusok Társasága (MOT) kongresszusának célzott daganatterápiával foglalkozó egyik szekciójában. Elmondta: egyre több olyan tényezőt, patológiai jellemzőt ismernek az orvosok, amelyek alapján előrejelezhető, melyik célzott (target) terápiát kinél érdemes a hatékonyság reményében alkalmazni. A daganatok érfejlődését gátló célzott kezelésről elhangzott, a terápiára leleteik és kórelőzményük alapján alkalmasnak ítélt betegeknél úgy javíthatja az életkilátásokat, hogy közben ritkán okoz súlyos mellékhatást.
Láng István, az Országos Onkológiai Intézet „B" Belgyógyászati-Onkológiai Osztályának vezetője az érfejlődésgátlás emlőrákos betegek kezelésében elért eredményeire tért ki, míg Tolnay Edina a tüdőrákos vonatkozásokról beszélt, elmondva, a terápia a korábbiakhoz képest a tüdőrák egyes típusaiban orvosilag jelentősnek számító túlélési előnyt hozott. A szekcióban külön blokkban foglalkoztak az orvosok az érgátló kezelés lehetséges mellékhatásaival, a gyógyszeres kezelés műtétre gyakorolt hatásaival, a magas vérnyomásban, cukorbetegségben, trombózisban szenvedő rákbetegek ellátási lehetőségeivel. Szó volt arról is, hogy a jelenleg a vastagbél- és végbélrák, az emlőrák, a veserák és a tüdőrák egyes típusaiban és meghatározott stádiumaiban bevethető kezelés a jövőben várhatóan mely új területeken lesz alkalmazható.
Előtérben az onkológiai összefüggések
A MOT november 12-én kezdődött kongresszusa az év egyik legfontosabb onkológiai seregszemléje, ahol három napon át összességében több száz előadás és referátum hangzik el a daganatos betegségek szűréséről, diagnózisáról és kezeléséről, az orvosok és nővérek tapasztalatairól.
– Az utolsó kongresszus óta eltelt két évben az onkológia újabb jelentős eredményeket ért el, ez különösen megmutatkozott a diagnosztikában és a terápiában. A kongresszus fő célkitűzése, hogy számot adjunk a gyakorlatban is alkalmazott új ismereteinkről: igyekeztünk az alapvető onkológiai problémák mellett olyan témákat is felvenni a programba, amelyek a MOT kongresszusokon viszonylag ritkán kerülnek előtérbe. Ritkán tárgyalt terület a molekuláris neuro-onkológia, a transzplantáció és onkológia összefüggése, valamint a májtumorok komplex diagnosztikája és terápiája. Külön figyelmet érdemelnek az esetismertetések és a klinikopatológia szekció, ahol az egyedi kezelésekkel szerzett tapasztalatokat beszélhetik meg az orvosok – fogalmazott kongresszusi köszöntőjében Szentirmay Zoltán, a MOT elnöke. A tanácskozáshoz résztvevőként csatlakozott a Magyar Gerincgyógyászati Társaság, így hangsúlyt kaphatott a gerincdaganatok sebészete, a jó- és rosszindulatú csontdaganatok ellátása is.
Javítani kell az életminőséget
A kongresszuson számos előadás témája a rákbetegek életminőségének javítása volt, hiszen nem mindegy, hogy a betegek miként élik meg a kezelésekkel járó mellékhatásokat, illetve az élethossz kitolódásával milyen problémákkal kell megküzdeniük a mindennapokban. Jorn Herrstedt dán professzor, a rákbetegek szupportív terápiájáért dolgozó, amerikai központtal működő nemzetközi szervezet elnöke előadásában részletesen beszélt arról, milyen korszerű gyógyszeres lehetőségek adottak a kemoterápia miatt azonnal vagy késleltetve kialakuló émelygés, hányinger és hányás csillapítására, elkerülésére. Hangsúlyozta: azzal, hogy a modern kezelések révén hatékonyan sikerül kombinálni a sebészet, a kemoterápia és a sugárterápia eredményeit, újabb kihívások jelentkeztek, hiszen gondoskodni kell a betegek tüneti kezeléséről is. (A kongresszus első napján kiemelt témaként szerepelt a fájdalomcsillapítás is.)
A betegek kórházi és otthoni napjainak könnyebbé, elviselhetőbbé tétele nemcsak az orvosok, hanem az onkopszichológusok és a szakdolgozók fórumain is hangsúlyosan szerepelt. Az orvosi kongresszus keretében külön szekciót szerveztek az ápolóknak, az előadások üzenete az volt: a tüneti kezelés nemcsak azon múlik, milyen gyógyszereket adnak a betegnek, sokszor legalább annyit jelent az is, miként bánnak vele. A páciensekben nagyon sok félelem halmozódik fel, félnek az új élethelyzettől, a jövő bizonytalanságaitól, a mellékhatásoktól, a fájdalmaktól, a szenvedéstől, ez pedig az orvosi terápiának is gátja lehet, hiszen például nem ritka, hogy a stressz és a rossz emlékek miatt már akkor hányni kezd egy beteg, amikor belép a kórházba, holott még nem is kapott semmilyen gyógyszert, ami ezt kiválthatná.
– A betegek és a hozzátartozók egyre inkább azt szeretnék, hogy partnerként kezeljék őket. Ez az orvosoknak is fontos, mert csak a megfelelő tudás birtokában lévő, az okokat és következményeket megértő beteg képes felelős döntéshozatalra – fogalmazott Szigeti Annamária, a kaposvári Kaposi Mór Oktató Kórház diplomás ápolója. Elmondta: a betegoktatásnak pszichológiai támogató funkciója mellett gyakorlati orvosi része is van, hiszen fontos, hogy a páciensek és családtagjaik tisztában legyenek azzal, önmaguk mit tehetnek a kezelés sikeréért vagy milyen tünetek esetén kell azonnal orvosi segítséget kérni.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!