Mit takarhat a szabálytalan szívverés?

Az egészséges élet alapfeltétele a normális szívverés. A kardiovaszkuláris megbetegedések világszinten a vezető halálozási okok között szerepelnek, évente 17,3 millió haláleset okozva, ez a szám pedig 2030-ra elérheti a 23 milliót. Amikor szabálytalannak érezzük szívverésünket – ha gyorsabban vagy lassabban ver, vagy esetleg kimarad egy-egy ütem, annak több oka lehet.

Egészséges embereknél az ilyen szívritmuszavarok általában ártalmatlanok, de vannak olyan formái, amelyek súlyos betegségre figyelmeztethetnek, vagy akár az életünket is veszélyeztethetik. Június első hetét a Szívritmus hétének nyilvánították, amelynek keretein belül, a szívritmuszavarra és annak szövődményeire hívják fel a figyelmet, lehetőséget biztosítva ezzel a betegség áthatóbb megismerésére és megértésére. Az idei Szívritmus hét kiemelt témája a rendszeres pulzusmérés.

Miért fontos a rendszeres pulzusmérés?
Pulzusunk mérésével megtudhatjuk, hogy hányat ver a szívünk percenként. Akkor tekinthető normálisnak a szívverés, ha percenkénti dobbanása 60 és 100 között van, és üteme egyenletes és ritmusos. Természetesen vannak olyan tényezők, amik gyorsíthatják vagy lassíthatják a szívverésünket, mint például a stressz, a hőmérséklet, bizonyos gyógyszerek, az egyén aktivitásának szintje vagy akár a testmagasság. Amennyiben bizonyos időközönként a mért szívritmus, illetve pulzusszám eltér a normálistól, az nem jelent problémát. Azonban, ha ezek az eltérések gyakrabban is előfordulnak, feltétlenül forduljunk orvoshoz!

Hogyan mérjük a pulzusunkat?
Az otthoni pulzusméréshez nincs szükségünk semmilyen különleges eszközre, csak három ujjunkra, egy jól kitapintható ütőérre és egy időmérőre. A könnyebben kitapintható ütőerek a csuklónál és a nyakon találhatók.

A csuklón mért pulzus vizsgálatánál helyezzük a hüvelykujjunkat a csukló felső részére két ujjunkat pedig alsó oldalára. Az ujjakat kissé nyomjuk le, amíg meg nem érezzük a pulzust. Állítsunk be egy időzítőt, és számoljuk a pulzust egy percig. A pulzusszám kiértékelésénél figyelembe kell venni az illető életkorát, fittségi állapotát és betegségeit.

Aki azonban mindezt túl bonyolultnak érzi, és jobban bízik egy műszer pontos mérésében, annak vérnyomásmérő alkalmazása javasolt. A ma forgalomba lévő vérnyomásmérők már mind megmutatják a pulzusszámot is és könnyen beszerezhetők bármelyik gyógyszertárban, műszaki boltban vagy akár online.

Tipp: Vezessük rendszeresen pulzusszám méréseinket és amennyiben gyakori eltéréseket tapasztalunk, forduljunk orvoshoz!

Mit takarhat a szabálytalan szívverés?
A pulzus mérése közben, megfigyelhető a szív ritmusa is. Számos tényező hozzájárulhat a szívritmuszavar kialakulásához. Ilyen tényezők többek között a koszorúér betegségek, magas vérnyomás, cukorbetegség, dohányzás, alkohol, koffein, stressz.

Szabálytalan szívverésről abban az esetben beszélünk, ha 1-1 pillanatra kihagy a lüktetés vagy nem a megszokott ritmusban ver. Szerencsére legtöbb ilyen melléütésnél csak egy átmeneti állapotról van szó, ha nem fordul elő rendszeresen.

Súlyos betegségeket takarhat, amennyiben 1 napnál tovább semmilyen rendszerességet nem tapasztalunk a szívverésben, hanem össze-vissza kalimpál. Ilyen esetben azonnal orvoshoz kell fordulni, mert pitvarfibrilláció állapota állhat fenn.

Mitől alakulhat ki pitvarfibrilláció?
A kor előrehaladtával egyre nő a pitvarfibrilláció kialakulásának veszélye. Betegség következtében a normális ritmusos elektromos ingert gyors spontán elektromos jelek váltják fel, a pitvarok remegnek, ezért nem képesek hatékonyan pumpálni a vért. A nem megfelelően kezelt pitvarfibrilláció szívelégtelenséghez, vagy rosszabb esetben maradandó tünetekkel járó szélütéshez is vezethet. A pitvar elkezd rendszertelenül összehúzódni, a vér egy része visszamaradhat a pitvarokban, ahol összegyűlve megalvadhat, és vérrög képződhet. A keletkezett vérrög a szívüregből a véráramba jutva az agyban stroke-ot, míg más szervhez érve, érelzáródásokat okozhat.

A szélütés kockázatát a pitvarfibrilláció akár négy-ötszörösre is emelheti, ezért figyelni kell a stroke-ra utaló jelekre:
• Hirtelen kialakuló féloldali végtaggyengeség, bénulás, ernyedt, zsibbadt arcfél (arcizmok, kar, láb bénulása a test egyik felén)
• Hirtelen kialakuló beszédértési- vagy hangképzési zavar (afázia), szóformálási nehézség
• Hirtelen bekövetkező látászavar kettőslátás, látótér kiesés, látásvesztés
• Hirtelen egyensúlyvesztés, szédülés, koordinációs zavarok
• A térérzékelés hirtelen elvesztése, memóriazavar

Már egyetlen jel is figyelmeztethet a stroke kialakulására. Amennyiben a szélütésnek akár csak gyanúja is felmerül, azonnal hívjon mentőt!