Ne diagnosztizálja magát, ha elesett!

Hiába az elővigyázatosság, a télies útviszonyok, a csúszós, havas járda, vagy a hólepel alatt meghúzódó jégtakaró súlyos baleseteket és sérüléseket okozhat. Egy lábsérüléssel még csak elmegyünk orvoshoz és röntgent is készíttetünk, a kézsérülésekre azonban sokan szó szerint csak legyintenek, mondván, nem törhetett el egy csont sem. A kézsebész azt mondja, ezzel olyan, akár hosszabb gyógyulási időszakot igénylő sérülést kockáztatunk, amely a kézfej, de akár az egész kar érzésvesztéséhez és mozgás beszűküléséhez vezethet.

„Mivel a csúszás és esés pillanatában kezünkkel védjük testünk fontos részeit, így például a fejünket, a leggyakoribb sérülések a kezet, különösen a csuklót érik. Jó hír azonban, hogy nem kell feltétlenül műteni, a sérüléstől függ, elegendő-e a konzervatív kezelés, vagyis a gipszrögzítés. Ha azonban nyílt, darabos, instabil, vagy rossz irányú a törés, az operáció jelentheti csak a megoldást” – fogalmazott Dr. Szalontay Tibor, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő kézsebésze.

Ha elegendő a gipszrögzítés, akkor az első héten csak gipszsínt, vagy hasított gipszet helyeznek fel, hiszen az első héten a törött végtag még tovább duzzadhat és helyet kell biztosítani a térfogat növekedésnek. Csak ezután kerülhet fel a mindenki által jól ismert zárt, körkörös gipsz, és ezt általában 5-6 hétig szükséges viselni. A szakember szerint a páciensnek folyamatosan figyelnie kell ez idő alatt a végtagját, hiszen szoros gipsz esetén már kezdetben jelentkezhet érzészavar az ujjakon és megváltozhat a színük is. Ha ujjaink fehérek és hűvösek az artériás oldal, ha duzzadtak és kékek a vénás oldal károsodott, ebben az esetben azonnal jelentkezni kell gipszlazításra.

„Azokat a csuklótöréseket kell operálni, amelyekben olyan mértékű az elmozdulás a törésben, hogy nem lehet helyrebillenteni, vagy gipszrögzítésben jó helyzetben tartani a gyógyulás idejéig. A műtét során célunk a törés előtti helyzet és a legnagyobb stabilitás elérése. Manapság leggyakrabban a tört darabok egyesítését lemezzel oldjuk meg, amit csavarokkal rögzítünk a csonthoz. Ez olyan stabilitást ad, hogy általában a sebgyógyulás 10-14 napja után kezdhető az óvatos gyógytorna. A lemezt és csavarokat nem szükséges a későbbiekben eltávolíttatni, ha nem okoz problémát, akár bent is maradhatnak” – tette hozzá a kézsebész.

A gyógytorna ebben az esetben sem hanyagolható el, ha azt szeretnénk, hogy a kezünk teljesen terhelhető legyen, és akár fizioterápiás kezelés is használhat. A teljes gyógyulás sok esetben több hónapot is igénybe vehet, és nem mindig érhető el a sérülés előtti állapot. Ennek oka, hogy gyógyulhat a törés - akár gipsz, akár műtéti kezelés ellenére is -, rossz helyzetben, tapasztalhatunk az ízületben mozgáselmaradást, a csuklótájon külsőleg látható deformitást, de a csuklóban a kis csontok közötti szalag sérülései esetén instabilitás is kialakulhat.

A traumatológus-kézsebész szakorvos hozzátette, életmódunkkal sokat tehetünk azért, hogy egy baleset során mekkora baj ér minket. Sokszor sajnos nem tudjuk elkerülni, de hogy csak megrándul  a csuklónk, vagy el is törik, függ a csontozattól. Éppen azért a kalciumdús étrend, a rendszeres testmozgás, a normál testsúly is mind hozzájárulhat a kisebb sérüléshez. Télen pedig érdemes csúszásgátlót felhelyezni, vagy csúszásgátló spray-vel befújni a cipő talpát, utóbbi néhány száz métert is kibírhat a havas utakon.

A téli balesetekről a videointerjú letölthető innen