Nem csak korral jár a visszérbetegség

A visszérbetegség krónikus népbetegség, amely már nem csak „a korral jár”: minden 4. beteg már 30 éves kora előtt találkozik az első tünetekkel. A válaszadók kétharmada tapasztalja ezeket, mégis csak töredékük veszi komolyan, jellemzően ekkorra már fájdalmaik is vannak – derül ki a Servier által támogatott nemzetközi tanulmányból[1]. Problémáik ellenére a válaszadók mindössze 15%-a tartja magát visszérbetegnek. A Vénák Hete kezdeményezés célja, hogy szakértők bevonásával segítse az embereket, hogy információhoz jussanak a hatékony megelőzéssel és kezeléssel kapcsolatban. Táncos flashmobbal, edukatív tartalmakkal, orvosi tanácsokkal, egészségtudatos tippekkel hívják fel a szakértők az érintettek figyelmét a lábak és vénák egészségére.

A visszérbetegség a felnőtt lakosság közel felét érinti, kétharmaduk nő, és már a 30-as éveikben járók közül is egyre többen tapasztalják a tüneteket. Vénáinknak, vagy más néven visszereinknek kritikusan fontos szerepük van a testünkben, hiszen elszállítják a hajszálerek felől a szív és a tüdő felé az „elhasznált” szén-dioxidban dús vért. Ez később újra oxigénnel dúsul és eljut a sejtekhez, szövetekhez. Ha ezek a vénák elégtelenül működnek, visszérbetegségről beszélünk. Nemcsak a genetikai és hormonális tényezők, hanem a túlsúly és a mozgásszegény életmód is erősítik a vénás betegségek kialakulásának kockázatát.

Miért halogatják sokan a visszérprobléma kezelését?

Ha gyógyítják, akkor csak kampányszerűen, ha pedig nem fáj, nem is mennek orvoshoz. A fájdalom és a tünetek súlyosbodása döntő szerepet játszik abban, hogy az érintettek orvoshoz fordulnak-e, vagy elhanyagolják a problémájukat a tanulmány szerint[2]. Sokan az internetről tájékozódnak (43%) és – sokszor tévesen − úgy gondolják, tisztában vannak vele, hogy mit kell tenniük a tünetek enyhítése érdekében.

„Kezdetben csak esztétikai problémák, seprűvénák, majd lábszárgörcs, később visszeresség, és akár mélyvénás trombózis vagy lábszárfekély is lehet a következménye idővel a kezeletlen visszérbetegségnek” – mondja el dr. Bihari Imre érsebész. „Problémának tartom, hogy az emberek alulinformáltak, mert kevés szó esik a megelőzésről a közbeszédben. Fontos hangsúlyozni, hogy életmódváltással, a tünetek kezelésével a súlyos szövődmények és a megterhelő beavatkozások mind elkerülhetőek.”

A Vénák Hete idén a mozgásra fókuszál

A teljes életmódváltás az, amelyet elsőként javasolnak a szakemberek, de ez segítség nélkül egyáltalán nem könnyű. A május 16-án elstartolt Vénák Hete aktivitássorozat konkrétumokkal támogatja az érdeklődőket abban, hogy megelőzzék a visszeres panaszokat, vagy enyhítsék a tüneteket. A siker érdekében számít, hogy milyen célokat tűzünk ki magunk elé, hogy motiváltak maradjunk. A Vénák Hetén a mozgás van a fókuszban, ezért például útmutatót adunk a vénabarát tornához, sőt, egy teljes testet átmozgató, szórakoztató tánckoreográfiával is készültünk a friss vérkeringés érdekében, amelyet a Vigadó téren tartott flashmobon adtunk elő. Sok más értékes tartalommal is mozgásban tartjuk az érdeklődőket: Debreczeni Dóra erőnléti edző például speciális, láberősítő tornát állított össze, orvosszakértőnk pedig Ábel Anita műsorvezető kérdéseire válaszol, és azt is elmondja, milyen tünetekkel érdemes feltétlenül, akár azonnal orvoshoz fordulni. 

A Vénák Hete az esemény weboldalán is követhető. 

[1] A Vein Step Servier Affaires Médicales által támogatott nemzetközi tanulmány alapján. (2023. augusztus 9.)

[2] A Vein Step Servier Affaires Médicales által támogatott nemzetközi tanulmány alapján. (2023. augusztus 9.)