Bécsben Semmelweis-érmével tüntették ki Karikó Katalint

A Bécsi Orvostudományi Egyetem díszdoktori címével és Semmelweis-érmével tüntették ki Karikó Katalint hétfőn. Az elismerést Markus Müller, a Bécsi Orvostudományi Egyetem (Medizinische Universität Wien) rektora és Cristoph Huber orvosprofesszor, a BioNTech egyik alapítója adta át a Nobel-díjas kutatónak.

A Bécsi Orvostudományi Egyetem a Semmelweis-érmet az egyéni életművek és kollektív teljesítmény iránti megbecsülés kifejezéseként adományozhatja. Az ünnepségen a Szegedi Tudományegyetem professzora személyes ajándékként egy Klimt-festény reprodukcióját is átvehette Markus Müllertől.

Karikó Katalin hangsúlyozta, a felfedezések az akadémiai szektorból indulnak, és hosszú folyamat vezet addig, míg egy engedélyezett gyógyszer elkészülhet. Szavai szerint, azonban ennél is többre van szükség, fontos az új felfedezések társadalmi elfogadtatása is. A tudósoknak képezniük kell a társadalmat, bemutatni, mivel foglalkoznak és a tudományos eredmények miként válnak az emberiség hasznára. 

A professzor előadásában saját pályafutását is bemutatva részletesen kitért arra a folyamatra, amely az RNS 1961-es felfedezésétől a Covid-19 elleni vakcina bevezetéséig eltelt. Mint mondta, középiskolásként azért választotta egyetemi tanulmányai helyszínéül Szegedet, mert a városban nyílt meg a biológiai kutatóközpont. Kutatói pályája is ott, a lipidlaborban indult, majd hamarosan RNS-kutatással kezdett el foglalkozni.

Harmincévesen, azt követően, hogy elvesztette munkáját Magyarországon, az Egyesült Államokba költözött. Kutatásai kezdetben az antivirális szerek irányába mutattak, mert a 1980-as évek közepén a HIV jelentette a legnagyobb közegészségügyi kihívást - közölte a tudós.

Karikó Katalin felidézte, Drew Weismann-nal közösen végzett kutatásaik során azt tapasztalták, hogy a bejuttatott mRNS gyulladásos folyamatokat indít el. Hosszú munkával sikerült kidolgozniuk a módosított mRNS-en alapuló eljárást, amely nemcsak, hogy nem okoz gyulladást, hanem tízszer több fehérje is termelődik a molekula alapján. 

Karikó Katalin kifejtette, az mRNS-technológia lényegesen egyszerűbben és olcsóbban megvalósítható, mint a fehérjéken alapuló terápiák. Jelenleg több mint 150 mRNS-technológián alapuló eljárás klinikai vizsgálata folyik. Hozzátette: már a Covid-19 megjelenése előtt is végeztek ilyeneket, de a pandémiát követően került az eljárás a tudományos érdeklődés fókuszába.

A kutató a mintegy kilencszáz fős - egyetemi oktatókból és hallgatókból álló - közönségének úgy fogalmazott, "kivételezettek vagyunk, hogy itt lehetünk és tudománnyal foglalkozhatunk, ezért amikor lehetőségünk van rá, köszönetet kell mondanunk szüleinknek és tanárainknak ezért".

Frissítés: A fizikai és mentális egészség megőrzésének fontosságáról beszélt Karikó Katalin diákoknak Bécsben

A fizikai és mentális egészség megőrzésének fontosságáról beszélt Karikó Katalin osztrák középiskolásoknak és magyarországi diákoknak kedden a bécsi Collegium Hungaricumban.

A Nobel-díjas biokémikus életéről mesélve elmondta, már gyerekként érdekelte a természet, különösen a növényvilág, majd később a kémia, biológia, földrajz. Általános iskolásként illusztrált könyvet készített az élővilágról.

Szülővárosában, Kisújszálláson, a Móricz Zsigmond Gimnáziumban a biológia szakkörön elhatározták, levelet írnak természettudósoknak, de mivel nem tanultak angolul, olyanokat kellett keresniük, akik beszéltek magyarul, így Szent-Györgyi Albert mellett Selye Jánosra esett a választásuk - idézte fel a kutató.

Selye János stresszről szóló könyve meghatározó hatást gyakorolt életszemléletére - mondta, hangsúlyozva, meg kell tanulni, miként kezelhető az embert érő negatív stressz. 

A Szegedi Tudományegyetem professzora azt tanácsolta a diákoknak, arra koncentráljanak, amin képesek változtatni, ne másokhoz mérjék magukat, hanem tűzzenek ki célokat, melyeket el kívánnak érni. Ha ezeket sikerül elérni, már győztesnek érezheti magukat, hiszen nagyon sokat tanultak közben.

Úgy fogalmazott, ma is hálásnak annak a gimnáziumi tanárának, aki azzal fenyegette, elintézi, hogy ne vegyék föl a szegedi egyetemre, hiszen ez segítette hozzá, hogy a legjobb akarjon lenni és még többet tanuljon.

Kérdésre válaszolva Karikó Katalin elmondta, nem érzett diszkriminációt nőként, akik segítették pályafutása során, férfiak voltak. Fontos ugyanakkor a jó párválasztás, élete során rengeteg segítséget kapott férjétől.

A professzor úgy fogalmazott, ha valaki a kutatói pályát választja, elfelejtheti a munka és a magánélet egyensúlyát. Rendkívül fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy a családtagokkal töltött idő valóban minőségi legyen. 

Karikó Katalin kitért arra is, hogy a tudósok feladata bemutatni közérthető formában a közvéleménynek munkájukat és azokat az eredményeket, melyek jobbá teszik az életüket. Hangsúlyozta, ebben a médiának is komoly szerepet kell vállalnia.

A bécsi Collegium Hungaricumban május végig látható kiállítás a Szegedi Tudományegyetem szervezésében arról a több mint száz tudományos elismerésről, melyekkel az elmúlt években elismerték Karikó Katalin munkáját.

 Fotó: Markus Müller a Bécsi Orvosi Egyetem rektora (b) és Christoph Huber az egyetem tanácsnoka (j) díszdoktori címet ad át Karikó Katalin Nobel-díjas biokémikusnak (k) a Bécsi Általános Kórház és Egyetemi Oktató Kórház előadótermében, ahol a Bécsi Orvostudományi Egyetem Semmelweis-érmével is kitüntették Karikó Katalint 2025. május 19-én. MTI/Filep István