Nem hallasz, kisfiam??? És tényleg nem!

Az óvodába és iskolába került gyermekeknél nem biztos, hogy a magatartásával van gond, ha figyelmetlen, a felszólításra nem mindig reagál. Ezek a jelek azt is jelezhetik, hogy romlott a hallása. A gyakori kiváltó okokat és vizsgálati lehetőségeket dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa foglalta össze.

A veleszületett halláscsökkenés jelei
A halláscsökkenés lehet veleszületett, ezt általában már a szülést követő vizsgálatok során felfedezik. Jelenleg hazánkban a szűrő BERA vizsgálat az előírt kötelező hallásszűrés csecsemőknél. Ezt még a baba hazaengedése előtt kell elvégezni az újszülött osztályokon. Az itt kiszűrt csecsemőket vizsgálják csak tovább az erre specializálódott fülészeti osztályokon.

Halláscsökkenés a későbbi hónapok során is kialakulhat. Egy gondos szülő felfigyel rá, ha például a baba nem fordul a hangok felé, ha nem ijed meg a hirtelen, hangos zajoktól. Az ép hallás nagyon fontos a beszéd szempontjából is. A későbbi hónapokban a megkésett beszédfejlődés is utalhat hallásproblémákra.

Ne vegyük természetesnek, ha az óvodás kiabál, szelektíven hall
Az óvodás életkorban jelentkező halláscsökkenés hátterében, többnyire valamilyen fül-orr-gégészeti betegséget tudunk kimutatni – magyarázza dr. Fülöp Györgyi. A gyermekek orrjáratai, garatja anatómiailag szűk, a helyzetet tovább rontja az orrmandula és a garatmandulák elhelyezkedése és mérete is. Csecsemő- és kisgyermekkorban továbbá könnyebben alakul ki középfülgyulladás, fülkürthurut, a fülkürtök gyermekkori lefutása, elhelyezkedése miatt. Rossz fülkürt funkció esetén a dobüregben sokszor savós folyadék jelenik meg, elhúzódó esetben ez kocsonyássá válik, idült gyulladás alakul ki. Ilyenkor egyéb kísérő tünet nélkül is felléphet halláscsökkenés. A szülő azt hiszi, hogy gyermeke figyelmetlen, szelektív a hallása, így akár hónapok is eltelhetnek, míg a gyerek orvoshoz kerül. Az is intő jel lehet például, ha a mesét egyre hangosabban szeretné hallani, vagy visszakérdez.

Iskolásoknál a fül- és fejhallgatók okozhatnak gondot
Az előbb említett betegségek nemcsak óvodásoknál, hanem kisiskolásoknál is előfordulnak, de ebben a korban megváltozik a fej anatómiája, és kevésbé lesznek a gyerekek hajlamosak a középfül akut, vagy idült gyulladásaira. Felső tagozatban egyre inkább belép egy új tényező is, a zenehallgatás, ami már a hallóideget károsíthatja.

Az amerikai tinédzserek körében például 1988 és 2006 között 30 százalékkal emelkedett a halláskárosodás előfordulása. Kutatók szerint az mp3 lejátszók elterjedésével függ össze, hogy napjainkban ötből egy fiatal hallása károsodott. Hazánkban is alig látni olyan fiatalt, aki a közlekedési járműveken, utcán, sportolás közben ne viselne fül-, vagy fejhallgatót. A halláskárosodás megelőzésének érdekében ezek alkalmazása során kerülni kell a 85 dB feletti zajterhelést, és lehetőleg fejhallgatót használjunk inkább, mint füldugót – mondja dr. Fülöp Györgyi.

Mikor forduljunk orvoshoz?
- Ha a gyermeknek gyakran van felső légúti betegsége, orrdugulása, horkolás esetén.
- Ha úgy látjuk, hogy a gyermek figyelmetlen, többször is szólnunk kell neki, mire reagál, beszéde nem fejlődik. Ne bagatellizáljuk el, ne kezeljük szelektív hallásként a problémát.
- Ha az óvodából, iskolából érkezik panasz, hogy nem követi a feladatokat, ha felszólítják, nem reagál.
- Ha azt vesszük észre, hogy pl. egyre hangosabban hallgatja a tévét, vagy félreért szavakat.

Milyen vizsgálatokra számítsunk?
Mintegy ötéves korig a gondos, mikroszkóppal történő fülvizsgálat és fül-orr-gégészeti vizsgálat mellett javasolt inkább az objektív hallásvizsgálati módszerek egyike: szűrő BERA, otoakusztikus emisszió, tympanometria. Ebben az életkorban a gyermek még nem tud kellőképpen visszajelezni, hogy hallja-e az adott hangot, így a gépek által mért eredményekre támaszkodunk, összevetve a vizsgálat során észlelt állapottal. A csecsemőkori vizsgálatok általában könnyedén elvégezhetőek a még nagyrészt alvó babákon.

A tympanometria legtöbbször a 2-8 éves gyermekek középfülének (dobüreg) állapotáról ad fontos információt. A hallójáratot a fülkagylónál lezárjuk a készülékhez illesztett lágy műanyag eszközzel, így a dobhártyán belül uralkodó nyomást mérjük meg. Az eredményekből meg tudjuk állapítani, ha a dobüreget pl. savós folyadék tölti ki.

Későbbi életkorban, nagyobb gyerekeknél már elvégezhető a küszöb audiometria. Az erre a célra kialakított, hangszigetelt szobában a páciens fejhallgatón keresztül, különböző frekvenciájú és hangerejű hangokat hall. A hangok érzékelésének pillanatában a kar felemelésével, vagy egy gomb megnyomásával kell visszajeleznie. Így tisztázható például, hogy a beszédfrekvenciáknál magasabb hangok esetén van-e hallóideg károsodás.