Tüdőgyógyászok figyelmeztetnek: ha valaki ismer egy öreg dohányost, nem jelenti, hogy önmagának is lesz ideje megöregedni.
– A dohányzásellenes harc a tüdőgyógyászati prevenció legfontosabb eleme – jelentette ki a Weborvosnak nyilatkozva Böszörményi Nagy György, a Tüdőgyógyász Szakmai Kollégium elnöke, aki úgy véli: társadalmi szinten bármilyen korszerű és költséges terápia meghonosításánál nagyobb élethozadékot eredményezne az, ha sikerülne csökkenteni a dohányosok számát.
– Számos alkalommal citált adat, hogy a korai halálozásért legfeljebb 10 százalékban felelős az egészségügyi ellátás. Az egészségi állapot leromlásáért egyharmad arányban a genetikus hajlam, mintegy 60 százalékban pedig a szociális körülmények, a káros környezeti hatások, leginkább pedig az emberek életmódja, szenvedélybetegségei tehetők felelőssé. A társadalom általános egészségi állapotjavulásának kulcsa tehát elsősorban nem a gyógykezelés, hanem a prevenció: arra kell koncentrálnunk, hogy minél kevesebben nyúljanak a cigarettához, illetve minél többekben legyen erő megválni szenvedélyüktől – indokolta álláspontját Böszörményi Nagy György. A professzor hozzátette: a korai halálozás legfontosabb kockázati tényezői a dohányzás, az elhízás, a fizikai inaktivitás, illetve ezek kombinációja. A dohányzók várható élettartama akár 15 évvel is rövidebb lehet, mint a nemdohányzóké.
A cigarettázók a – kései felfedezés miatt ma gyakran halálos betegségnek számító – tüdőrák mellett számos más daganat – szájüregi és fej-nyaki rákok, gyomorrák, húgyhólyagrák – kockázatát is többszörösére növelik saját szervezetükben, ahogyan több légzőszervi (idült bronchitisz és emfizéma), szív- és érrendszeri betegséggel is nagyobb eséllyel néznek szembe.
A lassú öngyilkosság felismerését gátolja, hogy a betegségek nem azonnal jelentkeznek, s minden dohányos ismer legalább egy embert, aki cigarettázva is sokáig élt. Erre apellálni viszont illúzió – gyilkos illúzió.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!