Nem tudja a beteg, mire szedi a gyógyszerét

A GfK LHS Healthcare divízió felmérésének egyik következtetése szerint a páciensek kevéssé, vagy egyáltalán nem tájékozottak a kezelésükhez alkalmazott vényköteles szerek hasznáról. A patikákban is korlátozott a tanácsadói tevékenység.

Ma már úgynevezett funkcionális MRI (fMRI) vizsgálatokkal igazolt tény, hogy egy márka, amennyiben észlelt haszna van, csökkenti adott termékek – így gyógyszerek – vásárlásakor is a döntés bizonytalanságát, érzelmi biztonságot és relaxált tudatállapotot, azonosságtudatot és lojalitást teremt. A hazai gyógyszer- és egészségügyi kutatási szakma szereplője, a GfK LHS Healthcare kutatói legutóbbi felmérésükben azt vizsgálták, hogy a páciensek tájékozottak-e és ezáltal valóban érzékelhetővé válik-e számukra a kezelésükhez alkalmazott gyógyszerek haszna, illetve mi módon kapnak tájékoztatást a vényköteles szerekről. Különös jelentőséggel bírhat a fenti kérdések vizsgálata ma, amikor az IMS szerint évente mintegy 330millió doboznyi gyógyszer fogy és az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet adatai szerint éves szinten csaknem 150 millió orvos-beteg találkozó lehet.

A tájékozódás fő forrásaiként a kutatás tesztelte az elsődleges információforrásnak minősülő betegtájékoztatókat, illetve megfigyeléseket végzett, valamint személyes interjúkat készített az orvosi rendelőkben és patikákban.

Az eredmények rávilágítottak, hogy a betegtájékoztatókban a megkérdezettek mintegy háromnegyede (71 százalék) számára egyáltalán nem világosak az olyan szakmai információk, mint az adott szer összetétele, 35 százalék említette a hatóanyagról, 12 százalék pedig az adott szer „családjának" tekinthető gyógyszercsoportról szóló információkat érthetetlennek.

Elgondolkodtató az a tény, hogy a válaszadó páciensek mintegy kétötöde számára (41 százalék) az sem derül ki ezekből a tájékoztatókból, hogy az adott vényköteles szert milyen más szerrel nem szabad együtt alkalmazni.

A betegtájékoztatókból szerzett viszonylag korlátozott mennyiségű tájékoztatásra reagálva azonban 35 százalék nem kívánt az orvoshoz további információkért visszatérni, illetve 29 százalékukban a betegtájékoztató elolvasását követően felmerülő legfőbb kérdés az volt, „hogyhogy ennyi E"-adalékot tartalmaz az adott szer.

Az orvosi rendelőkben az orvos-beteg találkozást követően a kutatók személyes interjút készítettek az orvossal és a páciensekkel arról, hogy milyen problémát kezel az orvos és tudomása szerint a páciens egy adott gyógyszerrel. Mint az alábbi táblázatból is kitűnik, a páciensek rendelkezésére álló információk részben korlátozottabbak – így például a páciens adott gyógyszert „szívre" szedi, az orvos azt vagy infarktus utókezelésére, vagy szívelégtelenségre, esetleg koszorúér betegségre rendeli –, részben nem fedik egymást – a páciens úgy tudja, asztmára szed gyógyszert, míg az orvos a nagyon hasonló tünetekkel jellemezhető krónikus hörghurutra írta fel.

A megkérdezett páciensek fele nyilatkozott úgy, hogy a számára rendelt szer eredményeképpen javulást érez, 12 százaléknak a gyógyszer jó közérzetet biztosít, 12 százalék vérnyomásának csökkenéséről számolt be, 11 százalék „még nem tudta", az adott szer szedése milyen haszonnal jár majd számára. A válaszadók 1 százaléka jelezte, hogy a neki rendelt gyógyszer nem sok haszonnal jár, állandóan váltogatják gyógyszereit; ugyanilyen arányban hivatkoztak arra, hogy nyugalmat, munkaképesség növekedését, biztonságot, nyugodt alvást hoz számukra az adott szer.

„Megállapíthatjuk, hogy ma Magyarországon a terápia során nagyon sok esetben pontatlan vagy hiányos információ jut el a betegekhez kezelésükről" – mondta el dr. Lantos Zoltán, a GfK LHS Healthcare divízióvezetője. „A gyógyszer személyes haszna nem jelenik meg a betegek számára, nem alakul ki bennük belső motiváció, ami pedig egy terápia sikerességéhez, és az ennek során alkalmazott gyógyszerek szedéséhez elengedhetetlen."
A gyógyszertárakban végzett megfigyelés során 92 esetből 62 esetben egyértelmű vásárlás történt, azaz a páciens pontosan tudta, hogy mit – többségében megfázás elleni és vitaminkészítményeket – szeretne vásárolni.

A páciensek 30 esetben kérték ki a patikus tanácsát, melyből 14 esetben a páciens tisztában volt a kezelendő probléma természetével. A patikus 12 esetben egy terméket javasolt, melyet a páciens meg is vásárolt, 2 másik esetben pedig felsorolta, milyen készítményeket lehet kapni, és a páciensre bízta a döntést.

A felmérést a GfK Hungária Piackutató Intézet végezte