Nyíltan, nyílt napon a mellrákról

Ismeretterjesztő előadásokkal, interaktív fórummal, egyéni konzultációs lehetőségekkel, korlátozott számú mammográfiás szűrési és számos más vizsgálati lehetőséggel várják az érdeklődőket a Semmelweis Egyetem Radiológiai Klinika és Onkoterápiás Centrumában május 9-én, szombaton. A hagyományteremtő szándékkal életre hívott rendezvény fővédnöke Halász Judit, s minden évben az anyák napját követő héten szeretnék megszervezni, derült ki dr. Torgyík László onkológus szavaiból a klinikán ma rendezett sajtótájékoztatón. Közérthető módon, hétköznapi nyelven szeretnének tájékoztatást adni, illetve beszélgetni résztvevőkkel a nők körében második leggyakoribb halált okozó ráktípusról.

A rendezvény kilenc órakor kezdődik és egészen délután négy óráig rövid ismeretterjesztő előadásokat hallhatnak az érdeklődők, akik minden témában kérdezhetnek is az előadóktól. A szűrések fontosságáról (Szűrés vagy megelőzés? – dr. Dömötöri Zsuzsanna, a mammográfia vezetője), a megelőzés lehetőségeiről (Megelőzés. Mire figyeljünk? – dr. Szita Anita), a terápiákról (Gyógyszer? Műtét? Sugár? – dr. Dank Magdolna onkológus), a közszájon forgó hiedelmekről, félreértésekről (Félelmek, hiedelmek, mellékhatások, megoldások – dr. Szentmártoni Gyöngyvér), a betegség okozta gyötrelmekről, félelmekről (Daganatom van?... az első döbbenet – egy volt beteg és dr. Zergényi Éva; A lélek gyötrelmei, remények és kétségek – Gerlei Zsolt; Azt hallottam… – dr. Borbély Erika). Az előadások mellett egyéni konzultációs lehetőséggel élhetnek a résztvevők, akik onkológussal, sebésszel, plasztikai sebésszel, pszichológussal, dietetikussal, gyógytornásszal, lymphológussal, vagyis egy onko-team tagjaival beszélhetnek.

A mellrák 2002-ig vezető halálok volt, azóta második helyre szorult (jelenleg a tüdőrák vezet), évente közel nyolcezer új daganatos esetet jegyeznek hazánkban.

A szűrések fontosságát nem győzték hangsúlyozni a jelenlévő szakemberek, köztük dr. Dömötöri Zsuzsanna, mondván, a korai stádiumú rák jóval nagyobb eséllyel gyógyítható, hiszen ekkor még lokalizált, nem terjed szét a szervezetben, s kevésbé agresszív, mint későbbi állapotában. A nők egy része fél a mammográfiás vizsgálattól az esetleges fájdalom miatt, ám a női ciklust követően a mellállomány nyugalmi állapotában ez kevésbé okozhat gondot. Szintén óvott attól, hogy valaki a minimális sugárterhelés miatt maradjon távol, ugyanis sokkal nagyobb a hozadéka a röntgenes eljárásnak, amit egyelőre nem tud kiváltani az MR és egyéb vizsgálat, ugyanis a röntgen általában megbízható, és könnyen hozzáférhető diagnosztikai lehetőség.

A klinika korszerű vizsgálati és betegellátási lehetőségeit dr. Bérczi Viktor igazgató vázolta a sajtó képviselői számára, adatokkal is szolgálva. A fekvőbeteg osztályon ötezer, az ambulancián tizenhat ezer esetet jegyeztek tavaly. Nemrég helyezték üzembe a digitális mammográfiás készüléküket, tizenhat szeletes CT-jük, ultrahang-részlegük van.

Lapunk felvetette, hogy az onkológusok körében akadnak olyanok, akik úgy vélik, a szűrésekkel kapcsolatban nem teljes körű a tájékoztatás, ugyanis a hátrányokról nem esik szó, mint például a téves diagnozisokról, túlkezelésekről. Egy általuk ismertetett statisztika szerint 2000 szűrésre járó nő közül egy biztosan megmenekül a halálos kórtól, ám kétszáz egészséges asszony kap emlőrák gyanújára utaló téves diagnózist, tízet pedig feleslegesen kezelnek. Az ilyen hírek elbizonytalaníthatják a nőket, tettük hozzá. Dr. Torgyík László válaszában leszögezte, az emlőrák megállapítása hármas diagnosztikán alapul: a mammográfia, az ultrahang, majd gyanú esetén a szövetminta-vétel következik, ami először vékonytűs biopsziát jelent, és ha fennáll az emlőrák lehetősége, akkor a vastagtűs szövettani megerősítést követően kezdődik meg az emlődaganatos beteg kezelésre. A diagnosztikai pontosságot ez a hármas alap 99 százalék fölé emeli, tette hozzá.